Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/61

A lap nincsen korrektúrázva

ampu-: ampune-, luke-: lukene; — tule- (cs. tul-): tulle- (vö. 7. 2) d), pure- (cs. pur-) : purre-, mene- (cs. men-) : menne-, pese- (cs. pes-) : pesne- v. pesse-, ompele- (cs. ommel-): ommelle-; teke- (cs. teh-) : tehne-, näke- (cs. näh-): nähne-: avaa- (cs. avnt-): («faîne-h.) avanne-, kokoo- (es. koot-): koonne-, rupee- (es. ruvet-): ruvenne- Szenvedö igetőböl: saata- (saa-): saatane-, annetta- (anta-): annettane-, kootta- (kokoo-) : koottane-, kylvettä-(kylvä-): kylvettäne-.

b) Conditionalis (föltételes mód) * ; a tőalakjának -isi a képzője (vö. 6.); pl. anta-: cond. antaisi-, elä-: eläisi-, lohdutta-: lohduttaisi-, herättä-: herättäisi-; luke-: lukisi-, tule-: tulisi-, etsi-: etsisi-; sano-: sanoisi-,ampu-: ampuisi-, näky-; näkyisi-;lupaa-: lupaisi-, pelkää- : pelkäisi- ; rupee- v. rupea- : rupeisi- v. rupeaisi- ; kokoo- v. kokoa-: kokoisi- v. kokoaisi- stb. — Szenvedő igetőböl: saata- (saa-) : saataisi-, annetta- (anta-) : annettaisi-, sanotta- isano-): sanottaisi-.

c) I m p e r a t i v u s ; -ka, -kä képzővel. és O p t a t i v u s (Imperativus II.): -ko, -kö képzővel, amely a kéttövű igéknek a csonka alakja után áll; mind a kettő a magyar fölszólitó módnak felel meg; pl. saa-: saaka- és saako-, syö-: syökä- és syökö-, anta- : antaka- és antako-, mene- (cs. men-) : menkä- és menkö-, ole- : olka- és olko-, rupee- vagy rupea- (cs. ruvet-) : ruvetka- és ruvetko-, lähene- (cs. lähet-) : lähetkä- és lähetkö- stb. — Szenvedő igetőből : pl. syötä- (syö-) : syötäkö-, annetta- (anta-) : annettako-.

ethän tuosta suutlune: no no, kedves gazdám, talán csak nem haragszol meg azért? — tappio lienec ollut sangen suuri, sillä ... : a veszteség hihetőleg igen nagy volt v. igen nagy lehetett (mag gewesen sein), mert... ; — vieläkö lüytinee niitä, jotka ... : vajjon találkoznának még olyanok, akik . . ? lieneekö se toíta : vajjon igaz volna az? — pitäneekö hän sitä niin helppona työnä: olyan könnyű munkának tartaná ő azt? — jos tahtonet siihen suos- tua ... : ha netalán bele akarnál eggyezni ...

  • Jelentésére nézve a magyar -na, -né képzős módalaknak felel meg, de az alkalmazása szélesebb körű, pl. söisin, jos saisin : enném, ha kapnék; olisiko se totta? he eläisivät vielä? igaz volna-e? ők élnének még? — [nincs a világon az a hatalom],..; joka voisi minut pakoittaa : amely engem kényszerithetne ; — miksikä en sitä teille sanoisi : miért ne mondanám meg nektek? (úgy sem lehet tovább eltitkolni); — kunpa hän tulisi: bárcsak eljönne! — sano palvelijalle, eitä hän odottaisi: mondd a szolgának, hogy várjon.

28. Személyragok.

A) Határozott alanyszemélyre mutató ragok :

a) Eggyesszámi 1. szem. -n, 2. szem. -t;

többesszámi 1. szem. -mme, 2. szem. -tte. Példák: Ind. praes. (tule-): eggy. 1. tulen, 2. tulet, több. 1. tulemme, 2. tulette; praet (antoi-): eggy. 1. annoin, 2. annoit; több. 1. annoimme, 2. annoitte; Potent, (saane-); eggy. 1. saanen, több. 2. saanette: Condit. (lukisi-) : eggy. 2. lukisit, több. 1. lukisimme stb.

Az imperativus eggy. 2. személyalakja ragtalan, s a mód- képzö is elveszett a végéröl. csak a végszótag zártsága mutatja eggykori megvoltát, pl. saa-, syö-: imp. eggy. 2. saa', si/o'; lupaa : lupaa'; herää-: herää'; anta-: anna', luke-: lue', teke-: tee', sito-: sido', ampu-: ammu', alka-: ala' (-« saa-k, anna-k, sido-k stb., a milyenek némely nyelvjárásban még elö is fordul- nak) — Az imperativus több. 2. személyalakja -kaa, -kää végu, s ebben benne lappang a személyrag (-< -ka-te, -kä-te), pl. anta- : antakaa, тene- : menkää ; ezek mellett antakaa-tte, menkaä-tte- féle pleonastikus alakok is fordulnak elö, a melyekuek az a magyarázata, hogy a nyelvérzék a -kaa, -kää végü elhomályosult személyragos alakokat imperativus-töveknek vette s aztán hozzá- juk tette a praesensbeli -tte személyragot. Ugyanilyen analógiás alakulások a több. l. antakaa-mme, menkää-mme alakok is (az eredetibb antaka-me, menkä-me helyett).

Az optativus eggy. 2. személyalakja személyrag nélkül -s nyomatékosító particulával alakult, pl. anta-: opt. eggy. 2. (*anta- kos-bó\} anta'os, kätke-: (*kätkekös-böY) kätke'ös, tule- : (*tulkos- ból) tullos, pure- : purros, mene- : mennös, lupaa- : luvatkos, herää-: herätkös.

ß) Az eggyesszámi 3. személy ragja az optativusban -h.n. ( = 3. szem. hän névmás) : -ko-hnn, -kö-hön, a h kiestével össze- vonódva: -koon, -köön (pl. antakoon, eläköön) ; ugyane személy t mutatja az ind. praesensben s a potentialisban a töalak rövid véghangzójának megnyúlása, pl. anta- : ind. praes. 3- antaa, elä-: elää, luke-: lukee, sano-: sanoo, ampu-: ampuu, kysy-: kysyy; potent. : antanee, elänee, lukenee, sanonee, ampunee, kysynee ; — végre a puszta töalak szolgál eggy. 3- személyalakul az ind. praeteritumban meg a conditionalisban (saa- : praet. eggy. 3. sai, lyö- : löi, anta- : antoi, elä- : eli, luke- : luki, lupaa- : lupasi, pel- kää- : pelkäsi stb. ; cond. eggy. 3. saisi, löisi, antaisi, eläisi, luMsi, lupaisi, pelkäisi stb.) ; nemkülömben az ind. praesensben a hosszú v. kettöshangzóval való eggytagú, meg a hosszú hang- zón v. г-utós kettöshangzon végzödö két- és többtagii igetövek- nél (21, b. c.), pl. saa-, syö-, vie-, ui- stb., lupaa-, pelkää-, rupee-, Jcokoo-, palaa-, herää-, haravoi- stb. eggyszersmind praes. eggy. 3. szem. : saa, syö, lupaa, rupee stb. (azonban az -ee, -ii, -oo, -uu, -yy végüeknek -ea, -eä. -га, -iä, -oa, -ua, -yä-Ше mellék- alakjából az ind. praes. 3. szem. a végsö a, ä megnyúlásával alakult, pl. rupea- : rupeaa, kokoa- : kokoaa, eriä- : eriää.

Jegyzet. A z ole- lenni (esse) igének ind. praes. eggy. 3. személyalakja on ; az e- tagadó igéé : ei.

Jegyzet. Az ind. praes. eggy. 3. személyalakhoz, kivált ha eggytagú, némelykor hozzájárul a nyomatékosító -pi partícula : saapi, syô'pi, lyöpi, ompi (on-pi : ole- igéböl) stb. ; ez a partícula elöfordul.a potent, eggy. 3 sz. alak végén is: antaneepi.

Y) A többesszámi 3. személy ragja az optativusban -h.t ( = a 3. szem. névmásnak -t képzös többesi alakja) : -ko-hot, -kö-höt, összevonódva -koot, -Möt, pl. antakoot, eläkööt; — a többi alakokban (ind. praes. és praet.. potent, cond.-ban) -vat, -vät a rag, pl. tule-, elä- : ind. praes. tb. 3. tulevat, elävät ; praet. tulivat, elivät ; pot. tullevat, elänevät ; cond. tulisivat, eläisivät ; lupaa- : praes. lupaavat, praet. lupasivat, pot. luvannevat, cond. lupaisivat.

Jegyzet. Az ole- lenni (esse) igének ind. praes. többes 3. személyalakja ovat ; az e- tagadó igéé : civät.

Jegyzet. Az imperativusnak eggyesszámi 1. és 3., többesszámi 3., az opta- tivusnak eggyesszámi 1., többesszámi 1. és 2. szem. alakja a köznyelvben (prózábaní nem használatos. Az optativusnak eggyesszámi 2. szem. alakja is csak költöi nyelvben fordul elö.

B) A határozatlan v. általános alany ragja (a szenvedö igetö s a belöle képzett idö- és módtövek végén) : -h.n ( = 3. szem. hän névmás) ; a tövégi hangzóval eggyütt : -a-han, -ä-hän, -e-hen stb., s rendesen összevonódлra : -aan, -ään, -een stb. Példák :

1) Ind. praesens (a tövégi szótag zárt) : saata- (saa-) : saa- daan (saadahan), syötä- (syö-) : syödään, tulta- (tule-) : tullaan, 56

mentä- (mene-): mennään, purta- (pure-): purraan, tehtä- (teke-): tehdään, nähtä- (näke-) : nähdään, annetta- (anta) : annetaan. elettä- (elä) : eletään, ruvetta- (rupee-) : ruvetaan, häirittä- (häi- ritse-) : häiritään.

Jegyzet. A tövégi szótagot az eggykor megvolt -k praesens-képzö ette zárttá.

2) Ind. praeteritum, potentialis, conditionalis, optativus: saatiin

(saatihiri), tultiin, annettiin, ruvettiin, häirittiin ; saataisiin, tul- taisiin, elettäisiin, ruvettaisiin stb. ; saataneen, tultaneen, annet- taneen, elettäneen, ruvettaneenstb.; saatakoon,tultakoon, elettäköön, ruvettakoon stb. (Az imperativus a köznyelvben nem hasz- nálatos).

C) Alanyra-mutatást és visszahatást jelölö (reflexiv) ragok : eggy. 3- szem. -sen (-se) és -he (-hen) ; pl. muutak-sen változik (muutta- változtatni ; a -k praesens-képzö), muuttihe változott ; peseksen mosdik, pesihe mosdott (pese- mosni).

Jegyzet. A keleti finn nyelvjárásokban igen sokféle reflexiv ragozású igealak van használatban ; a köznyelvben ritkán fordul elö más, mint a -se» (-se) és -he (-hen) ragos 8. szem. (praes. és praet.) alak, s ezekkel is jobbára csak költeményekben találkozunk.

29. Igeragozási péídá k.

Ai Határozott alanyszemélyes igeragozás (Acti\7um).

1) Igetö : saa- kapni, lyö- ütni :

Több.

Indicativus Indicativus :
Praesens. Praeteritum.
1. к ci (III. lyön Eggy. 1. sain löin
2. saat lyöt 2^ sait löit
3. saa (saapi) lyö (lyöpi) 3. sai loi
1. saamme lyömme Több. 1. saimme löimme
2. saaite lyötte 2. saitte Witte
3. saavat lyövät 3. saivat löivät

Potentialis.

Conditionalis.

Több.

1. saanen lyönen
2. saanet lyönet
3. saanee lyönee
1. saanemme lyönemme
2. saanette lyönette
S. saanevnt lyönevät

Eggy.

Több.

1. saisin löisin
2. saisit löisit
3. saisi löisi
1. saisimme löisimme
2. saisitte ¡öisitte
3. saisivat löisivät

Imperativus. Eggy. 1-

2. sao,' työ'

3. —

Több. 1. saakaamme lyökäämme

2. snakaa(tte) lyökää(tte)

3. —

2) Igetö : anta- adni, dä- élni :

Ind. praes.

Optativus.

Eggy. 1.

2. saa'os

E. 1. annan elän
2. amiat elät
3. aiitaa elää
T. 1. атмотигв dämme
2. annatte elätte
3. antavat elävät

lyo'ös lyököön

' 3. saakoon Több. 1.

2. —

3. saakoot lyökööt

E. 1. annoin

2. annoit

3. cmíoi

Ind. praet.

elin

elit

eli

E. 1. antanen elänen E. 1. antaisin eläisin
2. antanet elänet 2. antaisit eläisit
3. antanee elänee 3. diilinxi eläisi
T. 1. antanemme tlänemme T. 1. antaisimme eläisimme
2. antanette elänette 2. antai&itte eUtisitte
3. antanevat elänevät 3. antaisivat eläisivät

Potentialis.

T. 1. annoimme

2. annoitte

3. antoivat

elimme

elitte

elivät

Conditionalis.

Imperativus.

E. 2. аипа'

T. 1. antakaamme

2. antakaa(tte)

3. —

eläkäämme eläkää(tte)

Optativus.

E. 2. imía'os eiä'ös '

3. antakoon eläköön

T. 1. —

2 '

3. antakoot eläkööt

Igetövek : lohdutta- vigasztalni, herättä- ébreszteni: Ind. praes. eggy. 1. lohdutan, herätän, 3. lohduttaa, herättää ; praet. 1. lohdutin, hcrätin ; pot. l lohduttanen, herättänen ; cond. 1. lohduttaisin, herättäism ; imper. 2, loh- duta', herätä'; opt. 2. lohdutio'os, herättä'ös, 3. lohduttakoon, herättäköiui.

8) lgetö : luke- olvasni, mene- menni :

Ind. praes.

E. 1. luen inenen

2. tuet menet

3. lukee menee

T. 1. luemme тeneпчnк

2. luette mendte

3. lukevat menevät

Ind. praet.

E. 1. luin

2. luit

3. ZмW

T. l, luimme 2.

3.

тenгп

menit

meni

menimmc

menittt

mcnivrit