14. rinnalla mellett, rinnalta mellöl, rinnalle mellé (rinta mell).
15. likellä -hoz közel ; likeltä közeléböl, likelle -hoz közel, közelébe (like-, n. liki); — lähellä, läheltä, lahelle (lähe-, n. lähi) u. a.
16. kohdalla irányában, felé, átellenben (kohta irán}').
17. kautta által, -n át (kaute-, n. kausi cursus, verlauf).
18. läpitse (lävitse), läpi' -n át, -n keresztül (läpe-, n. -pi lyuk). ' — 19. puhki u.a.; — 20. halki -n át (hosszában)
21. poikki -n keresztül (quer über, quer durch)
22. ympärillä körül, ympäriltä (abl.), ympärill(i, ympäri' köré.
23. sisässä, sisällä -n belül, -ben bent ; sisästä, sisältä -böl ki; sisään, sisälle -be bele (sisa belsö).
24. kesken, keskenä között ; keskellä közepett, keskeltä közül, közepéböl, keskelle közé, közepébe (keske-, n. -k i köz, közép).
25. välissä, välillä között ; välistä, väliltä közül ; väliin, välille köze ; välitse között el (väli köz).
26. seassa között (elvegyitve) ; seasta közül ; sekaan közé (seka elegy, vegyített vmi).
27. joukossa között, joukosta közül, joukkoon köze (joukko csapat).
28. kanssa -vel, -vel eggyütt ; — 29. keralla, kera\ keratte (lat.) u. a.
30. mukana, muassa -vel eggyütt ; mukaan (lat.) -vel, szerint.
31. sijassa, sijasta, sijaan helyett (sija helyi.
32. asemesta helyett.
33. verosta helyett, gyanánt.
34. suhteen -hoz képest
35. tähden -ért, végett ; — 36. vuoksi -ért, kedvéért, miatt. 37- puolesta részéröl, -ra nézve (puole- n. -li, fél, oldal). 38. myötä -vel (-nál), szerint.
Ъ) Partitivussal járó viszonyszók:
1. vastassa ellen (ellenében), vastaan ellen(-ébe, -ère) ; vastoin*, vasten* ellen, ellenére (vasta adversus, contemns) ; — vastapäätä* átellenében; — vasten számára (vö. varten).
2. kohtaan iránt, felé ; kohti, kohden felé, -nek (tö : kohta, kohte-, lásd : a, 16.)
3. likellä*, lähellä* -hoz közel (loe.) ; likeltä*, läheltä* (abl.) ; UM*, likelle*, lähelle* (lat. ; lásd : a, 15.)
4. my öten (my öden] szerint (lásd: a, 38.)-
5. pitkin* hosszában. mentében (pitkä hosszü).
6. ennen* elött (idöröl) (tö : ente-, n. ensi elö, elsö).
7. ympäri* köré (lásd: a, 22.).
8. keskellä* közepett, keskeltä* (abl.), keskelle* közepébe ; kesken* közbe (félbeszakitásról) ; (lásd : a, 24).
9. varíen számára.
10. paitsi* nélkül, -n kívül; — 11. ilman* nólkül.
12. puolella : ulko-p* -n kívül, sisä-p* -n belül ; puolen : tällä puolen* -n innen, toisella p* -n túl.
Jegyzet. A genitivussal járó viszonyszók utána szoktak állani a viszonyitott szónak (né vu t ó k), pl. pöydän alla asztal alatt, selän takana hát mögött ; — csak eggy-kettö van közöttük olyan. amely elül is állhat, pl. edellä (v. jälkeeni puolenpäivän del elött (v. után', läpi si/dämen a sziven át, poikki kadun az uceán keresztül ; legnagyobb részük csupán költemények- ben fordul elö a viszonyitott szónak elébe téve. A partitivussal járó viszonyszók közül a * jellel megjelöltek elötte állanak a viszonyitott szónak, a többiek ntána : ennen és paitsi némelykor szintén utáua állanak.
19. H a t a r o z ó s z ó k.
A határozószók legnagyobbrészt vagy külön adverbialis rag- gal, vagy rendes esetraggal viszonyitott névszók.
Jegyzet. Vannak elemezhetetleu határozószók is, pl. juuri éppen, jo már, nyt most, heti mindjárt, aina mindíg, vieiä még, ehkä talán ; de ezek a szótárba valók. — A rendes esetragokkal valók közül is csak a föbbeket hozzuk lol.
a) Külön adverbialis ragokkal alakult határozószók : 1. -sti' raggal melléknevekböl módhatározók: lcovasti kemé- nyen, erösen (kova) ; ylpeâsti büszkén (ylpen) ; viisaasti bölcsen (viisaa-, n. -sas) ; työläästi nehezen, bajosan (työlää-, r. -läs) ; tavallisesti közönségesen, szokás szerint (tavallise-) ; — szám- nevekböl ,-s z e r'-féle s z á m határozók : kahdesti kétszer, kolmesti háromszor ; Tcolmannesti harmadszor.
2 -ten (-iten) raggal m ó cl határozók mutató, kérdö és vonatkozó névmástövekböl : täten igy, ekképpen itä-) ; siten úgy, akképpen (si-): mitcn mint, miképpen (игг-) ; kuten hogyan, mint (ku-) ; joten amint, miképpen (jo-) ; jotenkuten valamiképpen (jo-ku) ; — melléknévi tövekböl : samaten azonképpen, szintúgy (sama) muuten másképpen (muu) ; useimmiten leggyakrabban (useimpa-, usea); enimmiten legtöbbnyire (enimpä-). — A -ten raggal rokon a -ti' : kaiketi mindenképpen, mégis csak (kaikke-) ; peräti egészen, teljességgel (perä utó, alap).
3 -nne' raggal lativ helyhatározók mutató, kérdö és vonat- kozó névmástövekböl : tänne ide, sinne oda, tuonne oda, amoda, minne hova, kunne hova, jonne ahova, jonnekimne valahova.
4. Közbevetett -'я, -'a, -ha, -hä (*-ka, -kä) képzövel s a külsö helyviszonyragokkal h e 1 y határozók : täällä (tä-ä-llû) itt, siellä (si-ä-llä) ott, täältä innen, sieltä onnan ; muualla másntt, muualta máshonnan, muualle máshová ; kaikkialla, kaikkialta, kaikkialle mindenütt, -ünnen, -üve ; toisaalla, -aalta, -aalle másutt stb. ; yhtäällä (yhtähällä), yhtäältä, yhtäälle eggy helyen, -helyröl -helyre ; alhaalla (alahalla) alul, alant, alhaalta alulról, alhaalle le, alá; ylhäällä (ylähällä) fönt, ylhäältä fölülröl. ylhäälle föl; etäällä (etähällä) messze, távol. etäältä messziröl. etäälle messzire (tö : ete- elö).
5. -tusten, -tysten (v -tuksin, -tyksin raggal kölcsönös helyzetet kifejezö határozók: rinnatusten eggymás mellett v. mellé (rinta mell); vieretysten u. a. (mere- oldal) ; perätysten eggymás után (perä); vastatusten eggymás ellenében, eggymással szem- ben (vasta) ; päälletysten eggymás fölött (рш'Шe, päa).
6 -kkain, -kkäin (v -kkaisin, -kkäisin) raggal ugyanolyanok : rinnakkain, vierekkäin, peräkkäin, vastakkain, päällekkäin (v. rinnakkaisin stb).
7. -ittain, -ittäin és -itellen (v. -ttain, -ttäin és -tellen) raggal ,-n k é n t'-féle határozók, föként mennyisóget és mértéket jelentö szavukból, pl. yksittäin, yksitellen eggyenként (yhte-). kak- sittain kettenként (kahte-), parittain páronként (pari), sadottain százanként (sata), tuhansittain ezrenként (túllante-) ; osiUain részen- ként (osa), vähittäin, vähitellen apránként, lassanként (vähä kevés), vuosittain érenként (mote-), ajottain idönként (aika) ; joukottain csapatonként (joиkko), kannuttain kannánként (kannu), tynnyrit- täin hordónként (tynnyri), lasittain poharanként (lasi)
Jegyzet. Ezek legnagyobbrészt analógíás alakulások. T. i. az -itta, -ütä és -ütele képzös donominalis igcknck -te képzös és instr. -n ragos módhatározú genmdiuma ivö. 30, 6.) -ittaen, -ittäen v. -ittain, -ittäin еа -itellen végü ; ezt a szóvégot a nyelvérzék eggységes határozói ragnak vagyis egyenesen az alapnévszóhoz járultnak vette, s aztún alkalmazását más névszókra is kiterjesztette. — Az -ittain. -ittäin mellett -ittaisin, -ittäi- sin változat is van használatban, pl. joukottaisin, tynnyrittäisin.
TtJ.
8. -lloin. -Hörn raggal i d ö határozók névmástövekböl : täl- löin ekkor, silloin akkor. milloin mikor (milloin-kulloin olykor- olykor, hébe-hóba) ; jolloin amikor (joüoin-kulloin olykor-olykor, hébe-hóba), muulloin máskor.
9. koska mikor (nyilván a ku- kérdö névmástöhöz tartozik); ei koskaan soha ; — joskus néha, hébe-hóba (jo-ku).
b) Rendes esetragokkal alakult határozószók :
1) А -иа, -nä locativus. -ta, -tä (-a, -ä) ablativus, -ksi lativus eredeti eggyszerü helyviszonyragokkal (vö. 13, II) h e l y határozók.
Jegyzet. Itt emlitjük meg a külön adverbialis -s raggal es a (-й-ból lett) lativusi ú. n. véghehezettel ugyanazon tövekböl alakult hatáimószókat is.
kaukana messze, távol, kaukaa messziröl, kauas messzire (tö : kauka-) ; comp. kauempana, kauempaa, kauemmaksi, -mmas (-mma').
läsnäközel, jelen (on l. jelen л'an); lähes közelbe (tö: lähe-) ; comp. lähempänä, lähempää, lähemmäkei, -mmäs (-mmä'\
takana hátul, takaa hátulról, taakse, taaksi vissza, hátra (tö : taka): comp. tacmpana (taampana\ taempaa (taampaa), taemmaksi (taammaksi), -mmas (-mma?).
idkona kivül, künt, ulkoa kivülröl, ulos ki (tö: ulko-); comр. ulompana, ulompaa, ulommaksi, -mmas (-mma').
sisää belülröl, sisäksi belé, be (tö : sis«) ; comp. sisempänä. sisempää, sisemmäksi, -mmäs (-mmcГ).
alas alá, le (tö : ala) : comp alempana lejjebb, lentebb. alempaa lejjebbröl, alcmmaksi, -mmas (-mma') lejjebb, alább.
ylös föl (tö : yle-) ; comp. ylempänä, ylempää, ylemmäksi, -mmäs (-mmä').
edes olö, elöre (pl edes tnoda elöhozni; edes-takaisin elöre- hátra ; tö : ete-) ; comp. edempänä távolabb, edempää távolabbról, edemmäksi, -mmäs (-mmä') tovább, távolsibbra.
pois (poijes) el, iélre ; poikki keresztbe, keresztül, szét (pl. jalka menee p. a láb eltörik ; tö : poikke- transversus).
ympäri' körül (pl. käydä járni)
kotona honn (itt-, otthon), kotoa hazulról [kotia, kotiin haza] ; (tö : koto).
2) A belsö helyviszonyragokkal (locativus, ablativus, lativus helyett) :
tässä itt, tästä innen, tähän ide ; - - simü ott. siitä onnan. siihen oda; — tuossa ott, amott, tuosta onnan, tuohon oda, amoda.
missä, kussa hol; mistä, kusta honnan, mihin, kuhun hová; — jossa ahol, josta ahonnan, johon ahová; -- jossa-knssa vala- hol, josta-kusta valahonnan. johon-kwhun valahová.
cdessä elül, edestä elülröl. eteen elé.
sisässä bent, sisästä belülröl, sisään be, belé.
poissa el mem jelen, pl. on p. ist fort. nincs itt; tö: poikke-).
yhdessä eggyütt, yhteen össze, eggybe (tö: yhte- eggy)
koossa eggyütt, kokoon eggybe, össze (tö: koko rakás).
pystyssä fölállva, lábon állva ; pystyyn föl, lábra (tö : pysty álló helyzet. fölálló).
kotiin haza (tö : koíi).
kumossa eldölve, fölfordulva, kinnoon le, földro (tö : kumo fölfordult v. dölt helyzet).
ummessa zárva, umpeen zárt állapotba (pl. pane silmäsi umpeen hunyd be a szemedet ; tö : wnpe-).
3) A külsö helyviszonyragokkal :
tuolla ott, amott, tuolta onnan, amonnan.
edellä elül, eleve, edeltä elülröl (elöre), eleve; edelle elöre
sisällä, sisältä, sisällc (= sisnssn stb : b, 2.).
keskeltä középröl, középen (pl. taittni k. középen ketté törött).
ha jalla széjjel, széts/órva, hajalle szét (tö : haja szétszórt állapot).
koolla, kooHe (= koossa, kokoon : b, 2.)
kmnolla, kumolle (= kumossa, kumoon : b, 2.).
4) Instrumentalis-raggal, föleg mód határozók :
я) kauhean szörnyen ; sanomattoman kimondhatatlanul (pl. s. su'uri k. nagy) ; liinn szerfölött, túlságosan iliika íölös) ; ylen (ylön) szerfölött. fölötte (pl. y. kaunis f. szép) ; sanyen nagyon, igen; aivan egészen, meröben : hiljan csendeseu, lassan ; pian hamar (pika) ; kesken félben (pl. jtiltää hagyni : keske- közép, köz) ; ennen elöbb, ez (az)elött iente-) ; iisken lmént. csak most.
ß) näin igy, nün úgy, noin úgy, amúgy ; kuin mint (niin- kuin mint. amint ; kuinka hi>gyan).
yksin egyedül, eggymagára (yhte- eggy; yksin...-kin söt . . is) ; kaksin kettenként, kettesével (knhte- két) ; kymmenin tízen
