allat.) : kädelleen (-llehen), käsille (täte- tb. allat.) : käsilleen (-llehen) ; ellenben pl. kala, kalaa : csak kalansa, kalaansa ; isä, isää : csak isänsä, isäänsä.
Ragozási példák : pata fazék, reke- (nom. rekï) szán. a) Eggy birtok, eggy birtokos: eggy v. több birtokos:
szem.
rekensä
szánja, száujuk
rekensä
rekensä
rekenänsä (-nään)K
rckeänsä (-eään)
reeksi'tnsä (-kseen)
rekinensä (-neen)
reettänsä (-ttään)
reessänsä (-ssään)
reestänsä (-stään)
rekeensä
reellänsä (-llään)
rceltänsä (-ltään)
reellensä (-lleen) több birtokos :
3. szem.
rekensä. szánjai, -jaik
rekensä
rekiensä
rekinänsä (-nään)
rekiänsä (-iään)
rciksensä (-kseen)
rekinensä (-neen)
reittänsä (-ttään)
reissänsä -ssään)
rnstänsn (-stään)
rekiinsä
reillänsä (-llääri) reittänsä (-ltään) reillmsä (-lleen)
1. szem.
patani fazekam patani patani patanani pataani transí, padakseni comit. patoineni padattani padassani padastani pataani padallani padaltani padalleni
acc. gen. ess. part.
abess.
iness.
elat.
illat.
adess.
ablat.
allat,
2. szem. patasi fazekad
patasi
patasi
patanasi
pataasi
padaksesi
patoinesi
padattasi
padassasi
padastasi
pataasi
padallasi
padaltaxi
padallesi
patansa fazeka, fazekuk
patansa
patansa
patanansa (-naari*
pataansa
padaksensa (-kseen)
patoincnsa (-neeri)
padattansa i-ttaan]
padassansa (-ssaan)
padastansa (-staan)
pataansa
padallansa (-llaaw
padaltansa í-ltaan>
padallensa (-lleen)
b) Több birtok, eggy birtokos: eggy v
1. szem.
patani fazekaim
patani
patojeni
patoinani
patojani
padoikseni
patoineni
padoittani
padoissani
padoistani
patoihini
padoillani
pndoiltani
padoillcni
c) Eggy birtok, több birtokos 1 szem. 2. szem.
nom. patamme : patanne
fazekunk fazekatok
rekemmc rekenne szánunk szánotok
liudenz-Sxinnyei : Finn nyelvtan.
acc.
gen.
ess.
part.
transí,
comit.
abess.
iness.
elat.
illat.
adess.
ablat.
allat,
2. szem. patasi fazekaid
patasi
patojesi
patoinasi
patojasi
padoiksesi
patoinesi
padoittasi
padoissasi
padoistasi
patoihisi
padoillasi
padoiltasi
padoillesi
l patansa fazekai, -aik
patansa
,,patoinansa (-naan)
\patojansa (-jaan)
'padoiksensa (-kseen)
pato mensa (-neen)
padoittansa (-ttaan)
padoissansa (-ssaan)
padoistansa (-staan)
p<doihinsa
padoillansa (-llaan)
padoiltansa (-ltaan)
padoillensa (-llecn)
d) Több birtok, több birtokos:
1. szem. 2. szem.
patamme patanne
fazekaink fazekaitok
rekemme rekenne
szánjaink szánjaitok
3
| 1. szem. | 2. szem. II 1. szem. | 2. szem. | ||
| асc. | patamme | potaIme patamme rekenne rekemme | patanne rekenne | |
| rekemme | ||||
| gen. | patamme rekemme | patanne rekenne | patojemme rekiemme | patojenne rekienne |
| ess. | patanamme rekenämme | patananne rekemtnne | patoinamme rekinitmme | patoinanne rekim'inne |
| part. | pataamme rekeämme | patamme rekeänne | patojamme rekiämme | patojanne rekiänne |
| transí | padakstmme reeksemme | padaksenne reeksenne | padoiksemme reiksemme | padoiksenne reiksenne |
stb.
b) Visszaható névmás: itse ,maga (-m, -d, -a, -unk, -tok, -uk);. Nominativusa a tövel egyenlö ; az esetragos alakok mindig a megfelelö személyraggal vannak ellátva ; a többes szám egyenlö az eggyes számmal, amelynek egészen rendes a ragozása:
| acc. 1. gen. | itseni, itseni, | itsemme itsemme | 2. itsesi itsesi, | itsenne itsenne | 3. itsensä itsensä |
| part, allat. | itseäni, itselleni, | itseämme -llcmme | itseàsi, itsellesi | itseänne -llenne | itseänsä (-eään itsellensä (-Шeп |
| stb. |
nom.
az ; -
c) M n t a t ó n é v m á s o k: tä- (nom. tilmä ; tb. tö : näi-, tb. nämä, nämät) ez ; — si- (nom. se; tb. tö : nii-, tb. nom. ne) — tuo (tb. tö : noi-, tb. nom. nuo, ritk. nuof) az, amaz. —
Ragozásuk :
| Eggy. Több. | Eggy. Több. | Eggy. Több |
| nom. tämä nämä, nämät | se ne | tuo nuo (nuot) |
| аcс. tämän nämä, nämät | sen ne | tuon nuo (nuot) |
| gen. tämän näiden, näitten | sen niiden, niitten | tuon noiden, noitten |
| essiv. tänä näinä | sinä niinä | tuona noina |
| part, tätä näitä | sitä niitä | tuota noita |
| transí, täksi näiksi | siksi niiksi | tuoksi noiksi |
| instr. — näin | — niin | — noin |
| iness. tässä näissä | siinä niissä | tuossa noissa |
| elat. tästä nüistä | siitä niistä | tuosta noista |
| ill at. tähän näihin | sühen niihin | tuohon noihin |
| adess. tällä näillä | sillä niillä | tuolla noilla |
| ablat. tältä näiltä | siltä niiltä | tuolta noilta |
| allat, tälle näille | sille niille | tuolle noille. |
Jegyzet. Költeményekben tämä, nämä helyett tää, nää, és tämän h. tään, tän is elöfordul.
d) Kérdö és vonatkozó névmások: ke- és kene- (nom. ken, tb. tö : tó-) ki ; aki ; — mi- mi, micsoda, milyen, mely ;
ami ; ku- ki, mely ; — c s a k v o n a t k o z ó : jo- aki, amely, ami. Az eggytagú esetalakok rendes járuléka a -ka, -kä simuló partícula : eggy. nom. mikä, kuka, joka, gen. minkä, kimka, jonka; tb. nom. mitkä, kutka, jotka : szintígy ke- : ketkä. — Ragozásuk :
| Eggy- | Több. | Eggy. | Több. | |
| nom. | ken | kctkä | mikä | mitkä |
| асе. | kenen | ketkä | minkä | mitkä |
| gen. | kenen | beiden, keiften | minkä | — |
| ess. | kenenä (kenaf | keinä | minä | minä |
| part. | ketä | keüä | mitä | mitä |
| transí. | keneksi (keksi) | keiksi | miksi | miksi |
| iness. | kencssä (kessa) | keissä | missä | missä |
| stb. | Eggy. | Több. | Eggy. | Több. |
| nom. | kuka | kutka | joka | jotka |
| acc. | kunka | kutka | jonka | jotka |
| gen. | k'unka | kuiden, kuitten | jonka | joiden, joitten |
| instr. | — | kuin, kun, kuinka | — | — |
| ess. | kuna | kuina | joña | joina |
| part. | kuta | kuita | jota | joita |
| transí. | kuksi | kuiksi | joksi | joiksi |
| iness. | kussa | kuissa | jossa | joissa |
stb.
Jegyzet. Költeményekben az egg}^tagú esetalakok végéröl a -ka, -M partícula gyakran hiányzik.
Jegyzet. A ku- és a jo- névmás kozépfoka a kcttö közül eggyikre vonatkozás kifejezésére szolgál : kumpa- (n. kumpi) melyik v. amelyik a kettö ki)zül, jompa- (n. jnmpi) amelyik a kettö közül (vö. 10, k.). Kumpa- mellett kumpaise- (nom. -nen) is használatban van.
e)ílatározatlanésáltalánosnévmások. Ilyenekül is szerepolnek a kérdo és a vonatkozó névmások, részint kette- sével eggyesítve és külön-külön ragozva, részint eggyenként nyomatékosító particulák (-kaan, -kään, -kin) hozzájárulásával. Tagadó ige mellett a -kaan, -käün-riel való határozatlan névmások a ,senki, semmi' stb.-nek felelnek meg.
1) joku (jo-ku) valaki, valami, valamely, néhány (joku tnlee valaki jön ; joku mies valamely ember ; jonakima päivánä v. impon): gen. jonkun, part, jotakuta; — jompa-kumpa- (nom. jompi-kumpi) eggyik vagy másik, valamelyik (kettö közül) ;
2) mi- . . . mi- (mikä . . . mikä) ki . . . ki (mikä itkee, mikä nauraa ki sir, ki nevet) ;
3*
3) jokin (jo-kin) valaki, -mi, -mely (kuulin jotakin uutta hallottam valami újat) ; kukin (ku-kin) minden,. mindenki, kiki, akárki is (kunakin päivänä minden napon ; kukin tietoii kiki tudja) ; kumpa-kin (n. kumpikin), kumpaise-km (n. -nenkin) mind a kettö, uterque ; mikin akárki, -mi ;
4) kukaan (ku-kaan) valaki, csak valaki is, ei kukaan senki; kumpa-kaan (n. kumpikaan), kumpaise-kaan (n. -nenkaan) valamelyik, eggyik vagy másik, ei k. eggyik sem ; ke-kään (n. kenkään) valaki, csak valaki is, ei k. senki (part, ketäkään v. közönségesebben ketääri) ; mikään (mi-kään) valami, ei m. semmi (part, mitäkään v. közönségesebben mitään, pl. oletko muciän kuullut hallottál-e valamit ?).
5) joka minden (ragozhatatlan melléknév : joka paikassa minden helyen, mindenütt ; joka mies minden ember) ; jokaise- (n. -ainen) mindenik.
Névmásszerü fö- és melléknevek: 1) mim más, egyéb ; muutama (tö és nom.) eggyviilamely, eggynémely. néhány (mmitamat sano- vat némelyek mondják, muutamassa kylässä eggyvalamely faluban, muuta- man päivän perästä néhány nap mulva) ; a muutama mellett muuan es inuudan nom. is elofordul ; '¿) eritä- (nom. mïs> eggy (valamely) : — 3) mone- (nom. moni) nem-eggy, sok (moni mies nem-eggy ember, eli monta päivää sok napot élt) ; moniaa- (tb. nom. monmat), [ritk. :| monikahta, moniahta nem-eggy, sok (moniaat sanovat sokan azt mondják, monikahdat syyt sok- féle okok) ; — 4) molempa- (tb. nom. molenimat) mindkét, mindkettö (ambo) ;
— 5) kaikke- (tb. nom. kaikki és kaiket) mind, minden (az -i képzös többes- számi alakok), egész (az eggyes számban és tb. kaiket), pl. kaikki lmkkuivat mind elvesztek ; kaikissa asioissa minden dologban ; kaikessa hiljaisimdcssa egész csendben ; — 6) sama ugyanaz, ugyanez.
Névmásos összetételek és névmási származékok: 1) milyen, amilyen : mimmoise- (n. -oincn, ebböl: min-moise-, min-muotoise-), kummoise-, jommoise- ; millaise- (n. -ainen), kullaise-, jollaise- ; minkaltaise- (n. -ainen} ; 2) ilyen : tämmöise-, tällaise-, tänkaltaise- ; 3) olyan : semmoise-, sellaise-, senkaltaise- ; tuommoise-, tuollaise-, tuonkaltaise- ; 4) ugyanilyen, -olyan : samanlaise- v. samallaise- ; 5) valamilyen : jonkunmoise-, jonkin- moise-, jonkunlaise-, jonkinlaise-.
Mi közülünk való, hozzánk tartozó, hazánkbeli mostras): meikäläise- (n. -äincn) ; ti hozzátok tartozó : teikäläise- ; ö hozzájuk tartozó : heikäläise- ;
— täkäläise- ¡devaló, sikäläise- odavaló, muukalaise- máshová való, idegen.
18. Viszonyszók.
A viszonyszók a viszonyitott névszónak részint genitivusá- val, részint partitivnsával járnak. A személynévmás genitivusát a viszonyszón még a birtokos személyragok kisérik, vagy ha nincs kitéve, helyettesitik, pl. minun edessimi én elöttem : edessäni elött em.
A viszonyszók ragjai : a) a rendes névragok, ú. m. az essivus, partitivus, translative eredeti locativusi, ablativusi, lativusi jelen- tésükben ; ugyanilyen jelentéssel a belsö és külsö helyviszonyt jelölö ragok ; és az instrumentalis-rag ; — b) az eredetibb -fc latí- vusi ragból maradt ú. n. véghehezet, pl. 1uo' -hoz; — c) -itse (-tse) prolativus-rag, amelynek a jelentése : ,vmin el, mentében, -n által'. Ez a rag a viszonyszókon és egyéb határozószókon kivül csak nagy ritkán fordul elö, pl. maitse szárazföldön (szárazföldi úton). meritse tengeren (tengeri úton).
a) Genitivussal járó viszonyszók :
1. alla alatt, alta alól, alle' alá; alatse, alitse alatt el (tö : ala, ale- al, alja vminek) ;
2. yll'i rajt, yltä -ról, ylle' -ra; ylitse, yli ' rajt el, fölött el (tö : yle- fölsö) ;
3. päällä rajt, päi utä -ról, päälle' -ra; päällitse rajt el, fölött el (tö : a pää ,fej' szónak *pääle- származéka).
Jegyzet. Alla, yllä. päällä ~к*al-na, yl-nä, pääl-nä; — alle, ylle, päälle, päällitse a locativusi alak hatása alatt ebböl : *ale', yle', pääle', päälitse.
4. edessä, edellä elött; edestä, edeltä elöl ; eteen, edelle elé; editse elött el (tö : ete-, nom. esi elö).
5. takana mögött (-n túl); takaa mögül; taakse, taaksi, taa' mögé ; taatse mögött el (tö : taka).
6. perässä, perästä, perään után (pcrä far, utórész).
7. jälessä, jälestä, jälkeen után (jälke-, nom. -Ы nyom).
8. luona -nál, luota -töl, luokse, luoksi, luo' -hoz.
9. tykönä -nál, tyköä -töl, tykö' v. ty'ö' -hoz.
10. ohessa, ohella mellett ; ohesta, ohelta mellöl ; oheen, ohelle mellé ; ohitse, ohi' mellett el (ohe-, n. ohi mellék, oldal).
11. sivutse, sivu' mellett el (sivu oldal).
12. vieressä, vierellä mellett, -nál ; vierestä, viereltä mellöl, -töl ; viereen, vierelle mellé, -hoz ; vieritse mellett el (mere-, n. vieri oldal, part).
13 ääressä mellett, äärestä mellöl, ääreen mellé (ääre-, n. -ri szél. margo).
