Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/41

A lap nincsen korrektúrázva


allat.) : kädelleen (-llehen), käsille (täte- tb. allat.) : käsilleen (-llehen) ; ellenben pl. kala, kalaa : csak kalansa, kalaansa ; isä, isää : csak isänsä, isäänsä.

Ragozási példák : pata fazék, reke- (nom. rekï) szán. a) Eggy birtok, eggy birtokos: eggy v. több birtokos:

szem.

rekensä

szánja, száujuk

rekensä

rekensä

rekenänsä (-nään)K

rckeänsä (-eään)

reeksi'tnsä (-kseen)

rekinensä (-neen)

reettänsä (-ttään)

reessänsä (-ssään)

reestänsä (-stään)

rekeensä

reellänsä (-llään)

rceltänsä (-ltään)

reellensä (-lleen) több birtokos :

3. szem.

rekensä. szánjai, -jaik

rekensä

rekiensä

rekinänsä (-nään)

rekiänsä (-iään)

rciksensä (-kseen)

rekinensä (-neen)

reittänsä (-ttään)

reissänsä -ssään)

rnstänsn (-stään)

rekiinsä

reillänsä (-llääri) reittänsä (-ltään) reillmsä (-lleen)

1. szem.

patani fazekam patani patani patanani pataani transí, padakseni comit. patoineni padattani padassani padastani pataani padallani padaltani padalleni

acc. gen. ess. part.

abess.

iness.

elat.

illat.

adess.

ablat.

allat,

2. szem. patasi fazekad

patasi

patasi

patanasi

pataasi

padaksesi

patoinesi

padattasi

padassasi

padastasi

pataasi

padallasi

padaltaxi

padallesi

patansa fazeka, fazekuk

patansa

patansa

patanansa (-naari*

pataansa

padaksensa (-kseen)

patoincnsa (-neeri)

padattansa i-ttaan]

padassansa (-ssaan)

padastansa (-staan)

pataansa

padallansa (-llaaw

padaltansa í-ltaan>

padallensa (-lleen)

b) Több birtok, eggy birtokos: eggy v

1. szem.

patani fazekaim

patani

patojeni

patoinani

patojani

padoikseni

patoineni

padoittani

padoissani

padoistani

patoihini

padoillani

pndoiltani

padoillcni

c) Eggy birtok, több birtokos 1 szem. 2. szem.

nom. patamme : patanne

fazekunk fazekatok

rekemmc rekenne szánunk szánotok

liudenz-Sxinnyei : Finn nyelvtan.

acc.

gen.

ess.

part.

transí,

comit.

abess.

iness.

elat.

illat.

adess.

ablat.

allat,

2. szem. patasi fazekaid

patasi

patojesi

patoinasi

patojasi

padoiksesi

patoinesi

padoittasi

padoissasi

padoistasi

patoihisi

padoillasi

padoiltasi

padoillesi

l patansa fazekai, -aik

patansa

,,patoinansa (-naan)

\patojansa (-jaan)

'padoiksensa (-kseen)

pato mensa (-neen)

padoittansa (-ttaan)

padoissansa (-ssaan)

padoistansa (-staan)

p<doihinsa

padoillansa (-llaan)

padoiltansa (-ltaan)

padoillensa (-llecn)

d) Több birtok, több birtokos:

1. szem. 2. szem.

patamme patanne

fazekaink fazekaitok

rekemme rekenne

szánjaink szánjaitok

3

1. szem. 2. szem. II 1. szem. 2. szem.
асc. patamme potaIme patamme rekenne rekemme patanne rekenne
rekemme
gen. patamme rekemme patanne rekenne patojemme rekiemme patojenne rekienne
ess. patanamme rekenämme patananne rekemtnne patoinamme rekinitmme patoinanne rekim'inne
part. pataamme rekeämme patamme rekeänne patojamme rekiämme patojanne rekiänne
transí padakstmme reeksemme padaksenne reeksenne padoiksemme reiksemme padoiksenne reiksenne

stb.

b) Visszaható névmás: itse ,maga (-m, -d, -a, -unk, -tok, -uk);. Nominativusa a tövel egyenlö ; az esetragos alakok mindig a megfelelö személyraggal vannak ellátva ; a többes szám egyenlö az eggyes számmal, amelynek egészen rendes a ragozása:

acc. 1. gen. itseni, itseni, itsemme itsemme 2. itsesi itsesi, itsenne itsenne 3. itsensä itsensä
part, allat. itseäni, itselleni, itseämme -llcmme itseàsi, itsellesi itseänne -llenne itseänsä (-eään itsellensä (-Шeп
stb.

nom.

az ; -

c) M n t a t ó n é v m á s o k: tä- (nom. tilmä ; tb. tö : näi-, tb. nämä, nämät) ez ; — si- (nom. se; tb. tö : nii-, tb. nom. ne) tuo (tb. tö : noi-, tb. nom. nuo, ritk. nuof) az, amaz. —

Ragozásuk :

Eggy. Több. Eggy. Több. Eggy. Több
nom. tämä nämä, nämät se ne tuo nuo (nuot)
аcс. tämän nämä, nämät sen ne tuon nuo (nuot)
gen. tämän näiden, näitten sen niiden, niitten tuon noiden, noitten
essiv. tänä näinä sinä niinä tuona noina
part, tätä näitä sitä niitä tuota noita
transí, täksi näiksi siksi niiksi tuoksi noiksi
instr. — näin niin noin
iness. tässä näissä siinä niissä tuossa noissa
elat. tästä nüistä siitä niistä tuosta noista
ill at. tähän näihin sühen niihin tuohon noihin
adess. tällä näillä sillä niillä tuolla noilla
ablat. tältä näiltä siltä niiltä tuolta noilta
allat, tälle näille sille niille tuolle noille.

Jegyzet. Költeményekben tämä, nämä helyett tää, nää, és tämän h. tään, tän is elöfordul.

d) Kérdö és vonatkozó névmások: ke- és kene- (nom. ken, tb. tö : tó-) ki ; aki ; — mi- mi, micsoda, milyen, mely ;

ami ; ku- ki, mely ; — c s a k v o n a t k o z ó : jo- aki, amely, ami. Az eggytagú esetalakok rendes járuléka a -ka, -kä simuló partícula : eggy. nom. mikä, kuka, joka, gen. minkä, kimka, jonka; tb. nom. mitkä, kutka, jotka : szintígy ke- : ketkä. — Ragozásuk :

Eggy- Több. Eggy. Több.
nom. ken kctkä mikä mitkä
асе. kenen ketkä minkä mitkä
gen. kenen beiden, keiften minkä
ess. kenenä (kenaf keinä minä minä
part. ketä keüä mitä mitä
transí. keneksi (keksi) keiksi miksi miksi
iness. kencssä (kessa) keissä missä missä
stb. Eggy. Több. Eggy. Több.
nom. kuka kutka joka jotka
acc. kunka kutka jonka jotka
gen. k'unka kuiden, kuitten jonka joiden, joitten
instr. kuin, kun, kuinka
ess. kuna kuina joña joina
part. kuta kuita jota joita
transí. kuksi kuiksi joksi joiksi
iness. kussa kuissa jossa joissa

stb.

Jegyzet. Költeményekben az egg}^tagú esetalakok végéröl a -ka, -M partícula gyakran hiányzik.

Jegyzet. A ku- és a jo- névmás kozépfoka a kcttö közül eggyikre vonatkozás kifejezésére szolgál : kumpa- (n. kumpi) melyik v. amelyik a kettö ki)zül, jompa- (n. jnmpi) amelyik a kettö közül (vö. 10, k.). Kumpa- mellett kumpaise- (nom. -nen) is használatban van.

e)ílatározatlanésáltalánosnévmások. Ilyenekül is szerepolnek a kérdo és a vonatkozó névmások, részint kette- sével eggyesítve és külön-külön ragozva, részint eggyenként nyomatékosító particulák (-kaan, -kään, -kin) hozzájárulásával. Tagadó ige mellett a -kaan, -käün-riel való határozatlan névmások a ,senki, semmi' stb.-nek felelnek meg.

1) joku (jo-ku) valaki, valami, valamely, néhány (joku tnlee valaki jön ; joku mies valamely ember ; jonakima päivánä v. impon): gen. jonkun, part, jotakuta; jompa-kumpa- (nom. jompi-kumpi) eggyik vagy másik, valamelyik (kettö közül) ;

2) mi- . . . mi- (mikä . . . mikä) ki . . . ki (mikä itkee, mikä nauraa ki sir, ki nevet) ;

3*

3) jokin (jo-kin) valaki, -mi, -mely (kuulin jotakin uutta hallottam valami újat) ; kukin (ku-kin) minden,. mindenki, kiki, akárki is (kunakin päivänä minden napon ; kukin tietoii kiki tudja) ; kumpa-kin (n. kumpikin), kumpaise-km (n. -nenkin) mind a kettö, uterque ; mikin akárki, -mi ;

4) kukaan (ku-kaan) valaki, csak valaki is, ei kukaan senki; kumpa-kaan (n. kumpikaan), kumpaise-kaan (n. -nenkaan) valamelyik, eggyik vagy másik, ei k. eggyik sem ; ke-kään (n. kenkään) valaki, csak valaki is, ei k. senki (part, ketäkään v. közönségesebben ketääri) ; mikään (mi-kään) valami, ei m. semmi (part, mitäkään v. közönségesebben mitään, pl. oletko muciän kuullut hallottál-e valamit ?).

5) joka minden (ragozhatatlan melléknév : joka paikassa minden helyen, mindenütt ; joka mies minden ember) ; jokaise- (n. -ainen) mindenik.

Névmásszerü fö- és melléknevek: 1) mim más, egyéb ; muutama (tö és nom.) eggyviilamely, eggynémely. néhány (mmitamat sano- vat némelyek mondják, muutamassa kylässä eggyvalamely faluban, muuta- man päivän perästä néhány nap mulva) ; a muutama mellett muuan es inuudan nom. is elofordul ; '¿) eritä- (nom. mïs> eggy (valamely) : — 3) mone- (nom. moni) nem-eggy, sok (moni mies nem-eggy ember, eli monta päivää sok napot élt) ; moniaa- (tb. nom. monmat), [ritk. :| monikahta, moniahta nem-eggy, sok (moniaat sanovat sokan azt mondják, monikahdat syyt sok- féle okok) ; — 4) molempa- (tb. nom. molenimat) mindkét, mindkettö (ambo) ;

— 5) kaikke- (tb. nom. kaikki és kaiket) mind, minden (az -i képzös többes- számi alakok), egész (az eggyes számban és tb. kaiket), pl. kaikki lmkkuivat mind elvesztek ; kaikissa asioissa minden dologban ; kaikessa hiljaisimdcssa egész csendben ; — 6) sama ugyanaz, ugyanez.

Névmásos összetételek és névmási származékok: 1) milyen, amilyen : mimmoise- (n. -oincn, ebböl: min-moise-, min-muotoise-), kummoise-, jommoise- ; millaise- (n. -ainen), kullaise-, jollaise- ; minkaltaise- (n. -ainen} ; 2) ilyen : tämmöise-, tällaise-, tänkaltaise- ; 3) olyan : semmoise-, sellaise-, senkaltaise- ; tuommoise-, tuollaise-, tuonkaltaise- ; 4) ugyanilyen, -olyan : samanlaise- v. samallaise- ; 5) valamilyen : jonkunmoise-, jonkin- moise-, jonkunlaise-, jonkinlaise-.

Mi közülünk való, hozzánk tartozó, hazánkbeli mostras): meikäläise- (n. -äincn) ; ti hozzátok tartozó : teikäläise- ; ö hozzájuk tartozó : heikäläise- ;

täkäläise- ¡devaló, sikäläise- odavaló, muukalaise- máshová való, idegen.

18. Viszonyszók.

A viszonyszók a viszonyitott névszónak részint genitivusá- val, részint partitivnsával járnak. A személynévmás genitivusát a viszonyszón még a birtokos személyragok kisérik, vagy ha nincs kitéve, helyettesitik, pl. minun edessimi én elöttem : edessäni elött em.

A viszonyszók ragjai : a) a rendes névragok, ú. m. az essivus, partitivus, translative eredeti locativusi, ablativusi, lativusi jelen- tésükben ; ugyanilyen jelentéssel a belsö és külsö helyviszonyt jelölö ragok ; és az instrumentalis-rag ; — b) az eredetibb -fc latí- vusi ragból maradt ú. n. véghehezet, pl. 1uo' -hoz; — c) -itse (-tse) prolativus-rag, amelynek a jelentése : ,vmin el, mentében, -n által'. Ez a rag a viszonyszókon és egyéb határozószókon kivül csak nagy ritkán fordul elö, pl. maitse szárazföldön (szárazföldi úton). meritse tengeren (tengeri úton).

a) Genitivussal járó viszonyszók :

1. alla alatt, alta alól, alle' alá; alatse, alitse alatt el (tö : ala, ale- al, alja vminek) ;

2. yll'i rajt, yltä -ról, ylle' -ra; ylitse, yli ' rajt el, fölött el (tö : yle- fölsö) ;

3. päällä rajt, päi utä -ról, päälle' -ra; päällitse rajt el, fölött el (tö : a pää ,fej' szónak *pääle- származéka).

Jegyzet. Alla, yllä. päällä ~к*al-na, yl-nä, pääl-nä; alle, ylle, päälle, päällitse a locativusi alak hatása alatt ebböl : *ale', yle', pääle', päälitse.

4. edessä, edellä elött; edestä, edeltä elöl ; eteen, edelle elé; editse elött el (tö : ete-, nom. esi elö).

5. takana mögött (-n túl); takaa mögül; taakse, taaksi, taa' mögé ; taatse mögött el (tö : taka).

6. perässä, perästä, perään után (pcrä far, utórész).

7. jälessä, jälestä, jälkeen után (jälke-, nom. nyom).

8. luona -nál, luota -töl, luokse, luoksi, luo' -hoz.

9. tykönä -nál, tyköä -töl, tykö' v. ty'ö' -hoz.

10. ohessa, ohella mellett ; ohesta, ohelta mellöl ; oheen, ohelle mellé ; ohitse, ohi' mellett el (ohe-, n. ohi mellék, oldal).

11. sivutse, sivu' mellett el (sivu oldal).

12. vieressä, vierellä mellett, -nál ; vierestä, viereltä mellöl, -töl ; viereen, vierelle mellé, -hoz ; vieritse mellett el (mere-, n. vieri oldal, part).

13 ääressä mellett, äärestä mellöl, ääreen mellé (ääre-, n. -ri szél. margo).