Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/37

A lap nincsen korrektúrázva


3) A többesszámi genitivus alapjául a névszók legnagyobb részénél mind a -te, mind az -ite képzös tö szolgál. Amabból alakulva, a végzete -ten v. -en s az utóbbiból legtöbb- nyire -in ; az -ite képzös töböl pedig -iden, -itten v. -ien, -jen.

a) -ten általában mássalhangzó után, pl. puhtaa- (puhdas) : puhdasten, kirvee- (kirves) : kirvesten, woo- (uros) : urosten ; satee- (sade') : sadetten; sormukse-(sormus) : sormusten ; paimene- (pai- men) : paimenten, tyttäre- (tytär) : tytärten ; verise- : veristen : mor- siame- (morsian): morsianten ; kovimpa- (kovin): kovinten ; onnet- toma- (onneton): onnetonten; vete-: vetten, käte-: kätten, kante-: kantten ; lapse- : lasten, veitse- : veisten ; lohe- : lohten (vö. eggyessz. part. : puhdasta, sadetta stb.).

b) -in tövégi rövid magánhangzó után, pl. kala: (kala'en h.) kalain, jalka : jnlkain ; ystävä : -min, kovempa- : -mpain, onnettoma- : onnettomain, mylly : myllyin, mäke- : mäkein, kive- : kivein, supe- szárny : siipein ; — csakis i után maradt meg az -en, pl. risti : ristien, pappi, pappien, de ezeket az elöbbiek ana- lógiájára ie helyett ei-vel is mondják : ristein, pappein.

c) -iden és -itten: a) eggytagú tövek véghangzója után, pl. ke- ki : keiden, beitten ; puu : puiden, puitten ; pää : päiden, päit- ten ; maa : maiden, maitten ; suo : soiden, soitten ; — ß) két- és többtagu tövek hosszú véghangzója után, pl. vapaa: vapaiden, vapaitten; satee-: sateiden, sateitten; harmaa: harmaiden, har- maitten ; oppinee- : oppineiden, oppineitten ; kaunii- : kauniiden, kauniitten ; — Y) az -ea, -eä végüeknél, pl. korkea : korkeiden, korkeitten ; pehmeä : pehmeiden, pehmeitten.

d) -ien, -jen két- és többtagú, rövid magánhangzón végzödö töveknél, pl. musta: mustien; kive-: kivien; parempa-:parempien; onnettoma-: onnettomien; laakso: (laaksoi'en helyett) laaksojen; kala (kaloi'en h.) kalojen; suku: sukujen; sanottu: sanottujen.

4) E s s i v u s. Ennek alapjaul az eggyes számban rendesen a teljes tö szolgál ; de e mellett némely töveknek (jelesen az aa, ee, U, oo-végüeknek -as, -äs, -es, -is, -os-végü) csonka alakja is, pl. puhtaana v.puhdasna (puhtaa-), kirveenä v. kiruesnä (-fee-), uroona v.urosna (uroo-), kauniina v. kaunisna (-nü-); -nee, cs. al. -nut, -nyt : antüneena, eläneenä v. antammna, elänynnä ; -Нomа, -ttömä, cs. al. -ton, -tön : onnettomana v. onnetonna, isättömänä v. isätönnä ; -impa, -impä (superlativus), cs. al. -in : kovimpana,