|
|
Tő: sota háború: Eggy. nom. sota, gen. sodan, ess. sotana, part. sotaa, illat. sotaan (sotahan), allat. sodalle; Több. nom. sodat, gen. sotain, sotien, part. sotia, illat. sotiin (sotihin), allat. sodille
6) Tö : onnettoma- szerencsétlen (cs. tö : onneton, -toin).
Eggyes sz. nom. onneton (-loin) gen. onnettoman
ess.
onnettomana,
onnetonna (-toinna) part, onnetonta (-tointa) illat. onnettomaan
Többes sz.
onnettomat
onnettomain, -mien,
onnetonten (-tointen) onnettomina
onnettomia
onnettomiin.
Tö : isättömä- atyátlan : Eggy. nom. isätön (-töin) ; ess. isät- tömänä, isätönnä (-töinnä), part, isätöntä (-töintä), Több. gen. isättömäin, isättömien, isätönten (-töinten).
7) Tö : kovempa- keményebb ; kovimpa- legkeményebb (es. tö : kovin) :
Eggyes sz. Többes sz. Eggyes sz.
nom.* kovempi kovemmat kovin gen. kovemman kovempain, kevimman
-pien
ess. kovempana kovempina part. kovempaa, kovempia
-mpata
kovempaan kovempiin
illat. all.
kovemmalle kovemmille
Többes sz.
kovimmat kovimpain,
-pien
Jcovimpina
kovimpia
kovimpana
kovimpaa,
-mpata, kovinta
kovimpaan kovimpiin
kovimmalle kovimmille.
L. 15. §. 1).
То : vähempä- kevesebb : Eggy. nom. vähempi, gen. vähem- män, part, vähempää ; — Tö : vähimpä- legkevesebb : Eggy. nom. vähin, gen. vähimmän, part, vähimpää, vähintä.
8) Tö : kukko kakas ; tyttö leány :
Eggyes sz. Többes sz.
tytöt
tyttöjen,
tyttöin
tyttöinä
tyttöjä
tyttöihin
tytöille.
Tö : aurinko nap : Eggy. nom. aurinko, gen. auringon, part. aurinkoa ; Több. gen. awrmkam, aurinkojen, aunngoiden, aurin- goitten, part, aurmkoja, allat, auringoille.
Tö : apu segitség : Eggy. nom. apu, gen. avun, part, apua ; illat. apuun ; Több. nom. avut, gen. apuin, apu jen, part, apuja, illat. apuihin, allat, avuille ; — Tö : sanottu mondott, dictus: Eggy. gen. sanotun, part, sanottua ; Több. gen. sanottujen, part, sanot- tuja, ess. sanottuina. — Tö : íe/ifa/ tett, factus : Eggy. gen. tehdyn, part, tehtyä ; Több. part, tehtyjä, ess. tehtyinä, allat, tehdyille.
9) Tö: Hve- kö; íMfe tüz :
| (jo*/ | ||
| nom. kukko | tyttö | kukot |
| gen. kukon | tytön | kukkojen, |
| kukkoin | ||
| ess. kukkona | tyttönä | kukkoina |
| part, kukkoa | tyttöä | kukkoja |
| illat. kukkoon | tyttöön | kukkoihin |
| (kukkohon) | (tyttöhön) | |
| allat, kukolle | tytölle | kukoille |
| Eggyes sz. Többes sz. nom.* fcгш Hveí gen. А;й;eи kivein, kivien ess. kivenä kivinä part. fcш?а ¿гша illat. kiveen kimin (kivehen] (kivihin} | Eggyes sz. Többes sz. nom. tuli tulet gen. tulen tulten, tulien ess. tulena tulina part, íM/tó íг</га illat. tuleen tuliin (tulehen) (tulihin). |
Tö : lume- ho, nix : Eggy. nom. lumi, part, lunta, illat. lumeen. Tö : huole- gond: Eggy. nom. huoli, part, huolta, illat. huoleen. Tö : veitse- kés : Eggy. nom. mís¿, part, veistä, illat. veitseen. Tö : wiäfce- halom : Eggy. nom. игяЪ', gen. mû en, part, mäkeä.
- L. 15. §. 1).
10) Тб : käte- kéz ; kante- Eggyes sz. Többes sz. nom.* käsi kädet
gen. käden kätten, käsien
ess. kätenä käsinä
part. kättä käsiä
instr. käden, k ä sin k ä sin
illat. käteen käsiin
(Mteheri) (käsihin)
adess. kädellä käsillä
födél :
Eggyes sz. Többes sz.
nom. kansi Mnnet gen. kannen kantten, Mn-
sien
ess. kantena lcansina part. kantta kansia
illat. kanteen kansiin
(kantehen) (kansihin) adess. kannella kansilla.
11) Тб : kolmante- harmadik (cs. tövek: kolmat-, kolmas): Eggy. nom. Mlmas, аcе., gen. kelmannen, ess. Mlmantena,
part. kolmatta.
12) Tó : vastaukse- felelet (es. t6 : vastaus); kynnykse- küszöb (cs. tö : Jcynnys) :
Eggy. Több.
nom. vastaus vastaukset gen. vastauksen vastausten
vastauksien
part, vastausta vastauksia ad. vastauksella vastauksilla
Eggy. Több.
nom. kynnys kynnykset gen. kynnyks&n kynnysten, kynnyksien
part. kynnystä kynnyksiä ad. kynnyksellä kynnyksillä.
13) To : tantere- tér (cs. tö : tanner) : Eggy. nom. tanner, gen. tanteren, part, tannerta : Több. nom. tanteret, gen. tannerten, adess. tanterilla.
Tö : paimene- pásztor : Eggy. nom. paimen, gen. paimen&n, part, paimenta, ess. paimenna ; Több. gen. paimenten, paimenien, allat, paim&uille.
14) Tö : oikeute- igazság, jog; tyhmyyte- ostobaság: Eggy. nom.* oiMus, tyhmyys ( Több. oikeudet, tyhmyydet
gen. oiMuden, tyhmyyden ess. oikeutena,tyhmyytenä part, oikeutta, ti/hmyyttä
oikeuksien, tyhmyyksien oiMuksina, tyhmyyksinä oiMuksia, tyhmyyksiä.
- L. 15. §. 1).
15) Tö: lyhye- (-=* lyhyde-) rövid; ohue- (-
| Eggy. | |
| nom. | ohut |
| gen. | ohuen |
| ess. | ohuena, |
| ohunna | |
| part. | ohutta |
ohude-) vékony : Több.
ohuet
ohutten, ohui- den, ohuitten ohuina
Eggj-. Több.
nom.* lyhyt lyhyet gen. lyhyen lyhytten, lyhyi-
den, lyhyitten ess. lyhyena, lyhyinä
lyhynnä part, lyhyttä lyhyitä part, ohutta ohuita
16) Tö : verise- véres, kalase- halacska, toise- másik, onnel- lise- szerencsés, tekemise- tevés, tennivaló :
Eggy. nom.* verinen, kalanen, toinen, onnellinen, tekeminen gen. verisen, kalasen, toisen, onnellisen, tekemisen part, veristä, kalasta, toista, onnellista, tekemistä
Több. nom. veriset, kalaset, toiset, onnelliset, tekemiset
gen. veristen, kalasten, toisten, onnellisten, tekemisten part, verisiä, kalasia, toisia, onnellisia,] tekimisiä.
17) Tö : risti kereszt ; lampi tavacska.
| Eggy- | Több. |
| nom. risti | ristit |
| gen.** ristin | ristien, ristein |
| part, ristiä | r is te jä |
| illat. ristiin | risteihin |
| (ristihin) |
Eggy-
nom. lampi gen. lammin part, lampia illat. lampiin lampeihin
(lampihin)
Több.
lammit
lampien, -pein lampeja
15. Némely esetek alakulásáról való tudnivalók.
1) Eggyesszámi nominativus. Az -ise, -se képzös névszók nominativusa -inen, -nen végü.
Aseitsemä- hét, kahdeksa- nyolc, yhdeksä- kilenc, kymmene-tiz számnevek nominativusa: seitsemän, kahdeksan, yhdeksän, kymme- nen; tuhante- ezer nom. (ritk.) tuhannen (a közönséges tuhat mellett).
Máskülömben az eggy. nominativus a teljes vagy (ha van) a csonka tövel eggyezö. Kétféle (teljes és csonka) alakjuk van :
a) a hosszú magánhangzón végzödö két- vagy többtagú töveknek (9. a. b.), pl. ahtaa- (ahdas), kirvee- (Mrves), kaunii-
- L. 15. §. 1). — »* L. 15. §. 3) b].
(kaunis), uroo- (uros), satee- \sade'), antanee- (antanut), kevés kivétellel (9. c. harmaa; vapaa, ehtoo, mdkuu stb.) ;
b) az e-n végzödö többtagú töveknek, pl. tyttäre-: tytär, paimene-: paimen, askele- lépés: askel: sormukse-: sormus, avaime- kulcs: avain; olue- (~=*,olude-) sör: olut, li/hye- (~=* li/hyde-} rövid : lyhyt; ал -uute, -yyte (-ute, -yte) képzésü névszók nomi- nativusa -uus, -yys (-us, -ys), a -nte képzös sorszámneveké -s végü (vö. 10. f. és L);
c) a rövid a, ä-n végzödö tövek közül csak a -ttoma, -ttömä képzésü fosztó mellékneveknek (-ton, -tön v. -toïn, töin), az -impa, -impä képzös superlativus-töveknek (-in) meg a lämpimä- meleg (lämmin) szónak.
A kéttagú tövek e véghangzója helyett a nominativusban i van (kivéve : kolme három, itse maga, nukke baba a nom.-ban is), pl. kive- : nom. kivi, joke- fotyó : jokï, sappe- еpе : sappi, nimc- név : nimi, lapse- gyermek : lapsi, tuule- szél, ventus : tuuli, vête- : vesi, käte- : käsi, sute- farkas : susi, uute- új : uusi, viite- öt : viisi, yhte- eggy : yksi, kahte- két : kaksi, kante- : kansi.
Megjegyzendö : miehe- ember, férfi (-e*wiî'e.se) : nom. mies ; velje- fitestvér : nom. veli.
A comparativus-tövek vég a, ffi-je helyett a nominativusban szintén i van, pl. parempa- jobb : pcvrempi, vähempä- kevesebb : vähempi. A comparativusok analógiájára alakult vasempa- bal (eredetibb vasema-, vaseme-) nominativusa vasen.
2) P a r t i t i v u s. Ennek a ragja :
a) -ta, -tä eggytagú tövek véghangzója után, pl. tnaa: maata, maita; pää: päätä,päitä; suo: suota, soita; mi-: mitä; ku-: kuta.
b) -ta, -tä általában mássalhangzó után ; — azon szavaknál, amelyeknek csonka tövük is van, legtöbbnyire az szolgál az eggyesszámi partitivus alapjául, pl. puhtaa- (puhdas) : puhdasta, uroo- (uros): urosta, kaunii- (kaunis): kaunista; satee- (sade'): sadetta, antanee- (-nut) : antanutta, elänee- (-nyt) : elänyttä ; tyttäre- (tytär): tytärtä, paimene- (paimen) : paimenta, taniere- (tanner): tannerta ; kivise- (kivis-) köves : kivistä ; sormukse- (sormus) : sormusta, avaime- (avain) : avainta ; olue- (olut) : olutta, lyhye- (lyhyt) : lyhi/ttä ; kolmante-, neljänte- (kolmat-, neljät-) : kolmatta, neljätta ; vete- : vettä, kante- : kantta, toise- másik : toista, lapse- : lasta, veitse- : veistä, lohe- lazac : lohta, piene- kicsiny : pientä,
