Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/26

A lap nincsen korrektúrázva


13. A finn névragozás a következö 15, öt csoportra osztható ese t-alakot külömbözteti meg :

I. Nominativus II. Essivns III. Comitativus

Accusativus Partitivus Abessivus

Genitivus. Translativus. Instrumentalis.

IV. Inessivus V. Adessivus

Elativus Ablativus

Illativus. Allativus.

I. Nominativus. Ragja nincs. Az eggyes számban álta- lában a puszta tövel eggyezö, mégpedig többnyire — ha van — a csonka alakjával (vö. 8. 9.). — A többesszámi nominativus a -t képzös többesszámi tövel azonos, pl. hevose-16 : tb. nom : hevoset, kala hal: kalat, vete-: vedet, jalka: jalat, kante-: kannet stb.

Accusativus. A teljes (egészleges) objectum esete (vö. a partitivust). Az eggyes számban kétféle van : az eggyiknek a ragja -и, amely eredetibb m-böl való ; a másik ragtalan, vagyis olyan, mint a nominativus. — A többes számban az accusativus a nominativussal eggyezö.

Genitivus. A ragja -n (amely nem m-böl lett) ; a többes számban csak a -te és az -ite képzös tö szolgál ezen eset alap- jàul, az -i képzös nem.

Jegyzet. A következö (II—V. csoportbeli) eseteknek a többes számban az i-vel többesitett tö (12, b,) szolgál alapul.

IL E s s i v u s : -wa, -nä raggal ; állapothatározó (vmely álla- potban, minöségben, helyzetben, korbau létel kifejezésére), pl. opettajana tanitóul, mint tanító, tanítói minöségben ; lapsena mint gyermek,gy.-korban;sazVaanabetegen, betegállapotban; — továbbá idöhatározó is (mikor? kérdésre), pl. tänä päivänä e napon, ma (hodie), menneenä kesänä mult nyáron.

Partitivus: -ta, -tä raggal, amelynek a t-je főhangsúlytalan szótag rövid magánhangzója vagy az ezt követö j után hiányzik (-a, -ä) ; részleges vagy határozatlan mennyiséget jelent (vö. a franciában : du vin, de l'eau, des hommes: wein, wasser, menschen) ; a mondatban alany is, tárgy is lehet ; pl. vettä viz v. vizet, ihmisiä emberek v. embereket.

Translativus: -ksi (-kse) raggal ; eredmény- és célhatá- rozó, pl. tuli sairaaksi beteg(gé) lett ; valittiin kuninkaaksi királlyá

IQ

Л.О ' '

választották ; rupesi sotamieheksi beállott katonának ; antoi rahaa lainaksi adott pénzt kölcsönbe; käytä hyväksesi használd javadra; tule avuksenijojj segítségemre ; —idöbelihatárt isjelent, pl. kolmeksi päiväksi három napra, jouluksi karácsonyra.

Jegyzet. Az essivusi -na, -nä. a partitivusi -ta, -tä (-a, -ä\ és a transla- tivusi -ksi eredetileg helyviszony-jelölö ragok : locativus (-nа, -ив), ablativus (-ta, -tä), lativus (-ksï). Ilyen értelemben elu is furdulnak mèg határozó- és viszonyszók végén, pl. kankana messze (helyen), ulkoa kivülröl ; alemmaksi alább, lejjebb ; luowi -nál, luota -töi, luoksi -Boz.

III. Gomitativus: 4ne raggal; a jelentése: ,-vel eggyütt,-stul, stüT ; rendesen személyniggal jár, pl. vaimoineen lapsineen feleségével es gyermekével (v. gyermekeivel) eggyütt; p&rheme&ü családostul ; nieli miehen miekkoînene& lenyelte az embert kardostul ; — (a jelzö nem személyragos :) kaikkine kaluineen minden holmijával eggyütt.

Abessivus: -tta, -ttä raggal; a jelentése: ,nélküT, pl, rahatta pénz nélkül, kädettä kéz nélkül ; nyomatékositóul ilman szokott vele járni, pl. ilman syyttä ok nélkül.

Instrumentalis: -(i)n raggal ; kül. eszközt, módot jelöl, pl. omin silmin saját szemmel ; nelin jaloin négy lábon ; kahden Mden két kézzel.

VI. Inessivus: -ssa, -ssä raggal, jel. : ,-ben' ; elativus: -sta, -stä raggal, jel. :,-böl'; — illativus: -sen, -seen (a töb- besben -sin, -siin), -h.n (-.n) raggal, jel. : ,-be'. A -й.и-beli magán- hangzó a tövégi rövid magánhangzóval vagy a tövégi kettös- hangzó utóhangjával azonos ; ha a tövégi magánhangzó hosszú, akkor a megfelelö rövid van a -h.n ragban ; a h föhangsnlytalan szótag rövid magánhangzója után kiesett, s aztári az eggymás mellé került két rövid magánhangzó összevonódott eggy hosszúvá). Pl. veneessä csónakban, veneestä -ból, veneesen v. veneeseen -ba ; veneihin, veneisiin, veneisin csónakokba ; waassa fóldben, maasta -böl, maahan -be ; päähän föbe ; (vetehen) veteen vízbe ; (talohon) taloon házba, taloihin házakba ; työhön munkába.

V. Adessivus: -lla, -llä raggal, jel. :,-n, -nál' (pöydällä asztalon, rannalla parton ; hänellä on nála van, azaz : van neki) ; eszközröl szólva : ,-vel' (veitsellä késsel, rahalla pénzzel) ; ablativus: -lía, -ltä raggal, jel. : ,-ról, -töT (pöydältä asztalról, rannalta parttól); — allativus; -lle (vagy néha még -llen) raggal, jel. : ,-ra, -hoz, -nek' (pöydälle asztalra, lapselle gyermek- nek, kirkolle templomhoz).

Jegyzet. A belsö helyviszonyt jelölö ragok közös alapja s, a külsö helyviszonyt jelölöké l ; az inessivus és az adessivus utórésze a rиa, -nä locativus-rag (-ssa, -ssä, -llj, -llä <*-s«а, -snä, -lna,, -lnä), az elativus és az ablativus utórésze pedig a -ta, -tä eggyszerü ablativus-rag. Az illativus ragjának az alakjai közül legeredetibb a -sen; az allativus ragjának -len volt az eredetibb alakja.

ÁTTEKINTÉS.

I. Nom. — ; (tb. -l) Acc. -n v. — ; (tb. -t) Gen. -n

II Ess. -na, -nä (-ul, -ül)

Part. -ta, -tä; -a, -a Transl, -ksi (-kse) (-va, -vé)

III. Comit. -ine (-vel, -stül)

Abess. -tta, -ttii (nélkül)

Instr. -(i)n (-vel, -n)

IV. Iness. -ssa, -ssä, (-ben)

Elat. -sta, -stä (-böl)

Illat. -sen, -seen (tb. -sin,

-siin), -h.n, -'.n (-be)

V. Adess. -lla, -llä (-n, -nál)

Abl. -lta, ltä (-ról, -töl)

Allat. -lle [-llen] (-ra, -hoz, -nek).

14. Né vr ago z ási példák.

1) Tö : maa föld ; vyö öv.

Eggyes sz. Többes sz. nom. maa maat

ace. * maan maat

gen. maan maiden, maitten ess. maana maind part. maata maita transl, maaksi maiksi com. maine(-en) maine(-en) abess. maatta maitta iness. maassa maissa elat. maasta maista

Eggyes sz.

nom. vyö ace. vyön gen. vyön ess. vyönä part, vyötä transí, vyöksi com. wme(-en) i'ôme(-en)

abess. vyöttä vöittä

iness. vyössä vöissä elat. vyöstä vöistä

Többes sz. vyöt

vyöt

vöiden, vöitten

vöinä

vöitä

vöiksi

  • A ragtalan accusativust, minthogy a nominativussal egyenlö, nem szükseges külön kitennünk.

Eggyes sz. Többes sz. Eggyes sz. Többes sz.

illat. maahan maihin illat. vyöhön vöihin

adess. maalla mailla adess. vyöllä vöillä

ablat. maalta mailta ablat. vyöltä vöiltä

allat. maalle maille allat, vyölle vöille.

Tö : pää fej : Eggy. nom. pää, acc. pään, part. päätä, illat. päähän ; Több. nom. päät, gen. päiden, päitten, part, päitä, illat. päihin, instr. päin.

Tö : puu fa, syy ok. Eggy. nom. puu, syy, part. puuta, syytä, illat. puuhun, syyhyn; Több nom. puut, syyt, gen. puiden, syiden v. ¡mitten, syitten, part. ¡niita, syitä,. illat. puihin, syihin.

Tö : fcoi moly, tô'i tetü : Eggy. gen. fcom, íá'm, part, /fcoito, täitä ; illat. koihin, täihin; Több. gen. koiden, täiden v. koitten, täitten, illat. koihin, täihin.

2) Tö : puhtaa-, puhtaha- tiszta (csonka tö : puhdas) :

nom.

ace.

gen.

ess.

Eggyes sz.

puhdas

puhtaan (-tahan)

puhtaan (-tahan)

puhtaana (-tahana), puh-

dasna

part. puhdasta transl, puhtaaksi (-tahaksî) com. puhtaine (-tahine) abess. puhtaatta (-tahatta) instr. puhtain (-puhtahin) iness. puhtaassa (-tahassa) elat. puhtaasta (-tahasta) illat. puuhtaasen, -seen (-taha-

sen)

adess. puhtaalla (-tahalla) ablat. puhtaalta (-tahalta) allat. inihtaalle (-tahalle)

Többes sz. puhtaat (-tahat) puhtaat (-tahat) puhdasten, puhtaitten (puhta-

hitten) puhtaina (-tahina)

puhtaita (-tahita, -tahia)

puhtaiksi (-tahiksi)

puhtaine (-tahine)

puhtaitta (-tahitta)

puhtain (puhtahin)

puhtaissa (-tahissa)

puhtaista (-tahista)

puhtaisin, -sun, -hin (-tahisin)

puhtailla (-tahilla)

puhtailta (-tahilta)

puhtaille (-talrille).

Tö : ikee-, ikehe- iga (csonka tö : ies) : Eggy. nom. ies, gen. ikeen, ess. ikeenä, iesnä, part. iestä; Több. nom. ikeet, gen. iesten, ikeitten, part. ikeitä (ikehitä, ikehiäi

3) Tö : satee-, satehe- esö (es. tö : sade') :

Eggyes sz. nom. sade' gen. sateen (satehen)

ess. sateena (satehena) part sadetta iness. sateessa (satehessa) illat. sateesen, -seen (satehesen) adess. sateella (satehella)

Többes sz. sateet (satehet) sadetten, sateiden, sateitten (sa-

tehitten)

sateina tsatehina)

sateita (satehita, -hia)

sateissa (satehissa)

sateisin, -siin, -hin (satehisin)

sateilla (satehilla).

Tö : jäntee-, jäntehe- ideg (es. tö : jänne'): Eggy. nom. jänne\ ess. jänteenä, part, jännettä, illat. jänteesen, -seen ; Több. gen. jännetten, jänteitten, part. jänteitä, illat. jänteisin, -siin, -hin.

4) Tö : antanee- adott (es. tö : antanut) ; elänee- élt (es. tö : elänyt) :

Eggyes sz. Többes sz.
nom. antanut, elänyt antaneet, eläneet
gen. antaneen, eläneen antaneitten eläneitten
ess. antaneena, eläneenä antaneina, eläneinä
antanunna, elänynnä
part. antanutta, elänyttä antaneita, eläneitä
illat. antaneesen, eläneesen, -seen antaneisin, -eläneisin, -siin, -hin
adess. antaneella, eläneellä antaneilla, eläneillä.
5) Tö : jalka láb ; väkevä erös :
Eggyes sz. Többes sz. Eggyes sz. Többes sz.
nom. jalka jalat nom. väkem rakevät
acc. jalan jalat acc. väkevän väkevät
gen. jalan jalkain gen. riikerän väkeväin?
jalkojen väkevien
ess. jalkana jalkoina ess. väkeiünä väkevinä
part. jalkaa jalkoja part. väkevää, väkeviä
-vätä
trans, jalaksi jaloiksi trans, väkeväksi väkeviksi
com. jalkoine jalkoine(-ns&) com. väkevine väkevine
(-nsa)
äbess.jalatta jaloitta abess. väkevättä väkevittä
instr. jalan, jaloin jaloin instr. väkevin riikevin