Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/16

A lap nincsen korrektúrázva


h) E. p, amelyet magánhangzó vagy l, r elöz meg л? Gy. t', pl. tupa szoba A) turassa szobában; leipäienyer^leivän kenyeret; halpa olcsó cv halvat olcsók ; ltorрe- vadon erdö л; korvessa vadon erdöben.

Jegyzet А цуШ szótagot kezdö k t p-neí a zárt szótag elején is k t p felel meg, a) ha elötte explosiva vagy s áll, pl. kotka sas =» kotkan säst ; vaske- réz cv\ vaskesta rézböl ; risti kereszt cv ristin keresztet ; piispa püspök cv piispat püspökök ; — b ha az -ise (-aise, -äise. -oise, -öise stb.) tövéget fcezdi, pl. henkise- lelki cv part. lienkistä ; kultaise- aranyos с« part, kultaista . vapise- reszketni cv vapiekoon reszkessen ; — c) a birtokos személyragok elött ivö. J7. b).

ÁTTEKINTÉS.

Тс í p .
"E. 1' Gy. E: Gy. E. Gy.
kJfe ,i t W P
TjA-íirVa * lln-l 7 /. 7\ yz;(íirva:n¿r) ni mi mp mm
li- г-* . -d -p -v
rifc- r- У Ы \p \v
l£e, Ш Ije, yi ü тр гг;
rfte, r&i rje, rji rr sp sp
hfce hje pise stb. pis
hfc- < hfc- st
/г- íise stb. íis '
ufcu uvü
-i- »
tífc tf c
sfc sfc
/eise stb. A;is

2) Egyéb mássalhangzó-váltakozáso'k: a) A tö végszótagját kezdö í hangnak, amelyet e, a v. ä követ, i elött többnyire s felel meg, ha elötte magánhangzó, Z, r, w v. Л-val váltakozó ¿ áll, pl. vete- viz cv nom. vest; käte- kéz cv nom. M-si; Heltä- tiltani cv kielsi tiltott ; г-aríe- nyél cv( nom. varsi; lcante- födél A; nom. komsi; yhte- eggy, kahte- két, kettö (-<= *ykte-, *kakte-) cv nom. yksi, kaksi; lähte- indulni (-к *läkte-) cv läksi indult (de igy is : lähti).

  • A vonáska magánhangzót jelöl.

Jegyzet. A gyenge alak i-je iamelynek az erös alakban tt felel meg) nem váltakozik s-szel, pl. kasvatti nevelt \x( kasvatin neveltem ; pudotti leejtett с« pudotin leejtettem. De külömben is elöfordul i elött i, pl. hoita- ápolni cv hoiti ápolt ; kynlä- szántani cv kynti szántott ; neite- leányzó. kis- asszony с« nom. neiti stb.

b) A k hangnak t és d elött h felel meg, pl. teke- tenni cv tehtävä tennivaló, teendö, tehdä tenni ; näke- látni cv nähtävä látni- való, nähdä látni (s ezeknek az analógiájára alaknltak : tehnyt tett, nähnyt látott; tehköön tegyen, nähköön lásson stb.).

c) Két magánhangzó közötti ks, ps, ts, nt és mp helyett szótag és szó végén csak eggy hang van ; nevezetesen a következö váltakozások fordulnak elö : ks, ps cv s ; ís cv (névszókban) s, (igékben) t ; nt cv (az elsö szótagon tul) t ; mp cv n, pl. juokse- futni cv juos-kaa fussatok ; sormukse- gyürü cv nom. sormus, partit. sormus-ta; lapse- gyermek cv part. las-ta; veitse- kés cv partit. veis-tä ; mainitse- emliteni cv mainit-kaa említsetek ; kolmante- harmadik cv partit. kolmat-ta; tuhante- ezer cv nom. tuhat, part, tuhat-ta ; kovimpa- legkeményebb cv nom. bovin, part. kovin-ta.

Két magánhangzó közötti m helyett szótag és szó végén n van, pl. sydäme- szív cv nom. sydän, part. sydän-tä.

d) Pótló nyújtás : tn *- nn, sn =- ss, ln =- ll, rn s- rr, pl. (talve- tél, vuote- év) : essivus talve-na cv * vuot-na >- vuonna : (naky- látszani, pese- mosni) : part, praet. act. näky-nyt cv pes-nyt ^~ pessyt; (sano- mondani, ole- lenni, pure- harapni) : part. praet. act. sano-nut cv * ol-nut =- ollut cv * pur-nut =- purrut.

e) Hasonulás : az n-nek k elött y felel meg, de ezt a válta- kozást írásban nem jelölik meg ; pl. on van cv orko van-e '? hän ö cv hä'(kö ö-e? irendes írással: onko, hänkö).

Jegyzet. Néhány más hangváltakozásról a szótanban lessz SbÓ.

п. SZÓTAN.

NÉ VSZÓ.

8. A teljes n é vszót övek 'mind' magánhangzón vég- zödnek ; véghangjuk bármely rövid és hosszú magánhangzó (csak öö nem) s a kettöshangzók közül ai, äi, oi, uo, yö, ie lebet.

A magánhangzós-végü teljes töalakon kívül sok szónak mássalhangzós-végü c'sonka töalakja is van, pl. vete- viz cv vet-, tule- tü'z <v tul-, paimene- pásztor cv paimen, hevose- lo cv hevos-; morsiame- menyasszony cv morsian, sydäme- sziv -*v sydän, onnettoma- szerencsétlen cv onneton, sormul'se- gyürü : sormus (vo. 7. c).

9. A teljes névszótövek legnagyobb része két- vagy több- tagú és rövid magánhangzón végzödik.

Egg y tag ú, rövid mágánhangzójú névszótövek csäk a következö névmások: tä- (nom. tämä) ez, si- (nom. se) az, ke- (és kene-, nom. ken) ki, ku- (nom. kuka) ki, mely, mi (nom. mikä) mi, jo- (joka) aki, amelyj ami.

E g g y t a g ú névszótövek vannak még аи, ää, n, uu, yy hosszú és ai, äi, oi, uo, yö, ie kettöshangzókkal, pl. maa föld, jää jég, pää fej, pii fog (gereben-f.), ' suu száj, puu fa, syy ok, hyy dér, lai faj, täi têtü, voi vaj, tuo amaz, suo mocsár, éj, vyö öv, työ munka, tie út.

Két- és többtagú, hosszú magánhangzón végzödö tö háromféle van :

a) aa, ää, ee, ii, oo-végüek, aha, ahä, ehe, ihi, oho mellék- alakkal, amelynek a A-ja s-böl lett ; azért a csonka töalakjuk as, äs, es, is, os-végü. Pl. vieraa- idegen, vendég, ahtaa- szük, evää- útravaló eleség, ryntää- mellcsont, kirvee- fejsze, ikee- iga, kaunii- szép, tivii- sürü, tömött, uno- féru, hös ; mellékalak : meraha-, evähä-, kirvehe-, kaunihi-, uroho- ; csonka töalak : vieras. ahdas, eväs, rynnäs, kirves, kaunis, tivis, uros ;

b) ee-végüek, ehe mellékalakkal, amelynek a /г-ja ^-böl keletkezett ; csonka töalak: e' (megelözö *eg =~ ek-bol). Példák : satee- esö, kokee- kisérlet, ihmee- csoda, sitee- kb'telék, jäntee- ideg; mellékalak: satehe-, ihmehe- stb. ; csonka töalak: sade', koe\ ihme', side', jänne';

c) aa, oo, гш-végüek, csonka mellékalak nélkül, pl. vapaa szabad, harmaa szürke, ehtoo este, makuu fekvés.

10. Névszótöböl képzett nóvszótö.

a) Kicsinyített névszók :

-se, -ise képzövel, pl. kalase- (kala hal) ; vähäise-, vähäse- (vähä kevés) ; lintuise-, lintuse- (lintu màdár) ; vävyse- (vävy vö) ; raimose- (vaimo feleség) ; tyttöse— (tyttö leány) ; äitise- (äiti anya) ; oravaise- (orava evet).

-kaise, -käise (és -o-kaise, -u-kaise, -y-Mise) képzövel, pl. lyhykäise- (lyhye- rövid), ohukaise- (ohne- vékony) ; pienokaitse- kisded (piene- kicsiny) ; nuomkaise- ifj.ú ember (nuore- fiatal), lapsukaise- (lapse- gyermek).

b) Gyülöhelyet és sokaságot jelentö fönevek : -ikko, -ikkö (-kko, -kko) képzövel, pl. kivikko kîives hely,

körakás (kive- kö) ; kanervikko hangafüves hely (kanerva hangafü) ; kuusikko feny ves (kuuse- fenyü) ; lepikkö égerfa-erdö (leppä égerfa) ; ruohikko füves hely (ruoho tïi) ; männikkö feny ves (miïnty fenyü). -isto, -istö (-sto, -sto) képzövel, pl. kuusisto ' feriyves (kuuse- fenyu) ; koivisio nyires (koivu nyirfa) ; rahasto pénztár (raha pénz) ; kirjasto könyvtár (kirja könyv).

c) Lakóhelyet jelentö fönevek: -la, -lä' képzövel, pl. seppälä kovács (seppä) háza ; pappila pap (pappï) háza, Mikkola Mikkoháza, hiirelä egértanya (hure- egér).

d) Valamire szánt holmit (ruhát) jelentö fönevek : -ukse, -ykse képzövel ; csonka alak : -us, -ys ; pl. kaulukse- gallér (kaula nyak), sormiikse- gyürü (sorme- újj) ; kannukse- sarkantyú (kanta sark) ; säärykse- kamásli (sääre- lábszár).

e) Nönevek: -ttare, -ttäre képzövel; csonka alak: -tar,. -tär ; pl. opettajattare- tanítónö (opettaja tanító) ; näyttelijättäre- szinésznö (näyttelijä szinész); runottare- múzsa (runo vers,-köl- temény).

f) Tula j don s ágo t és áll ap o tot jelentö elvont fö- nevek (,-ság, -ség'-félék) : -uute, -yyte, -ute, -yte képzövel ; csonka alakok : -иut,' -yyt, -ut, -yt és -uus, yys, -из, -ys (ez utobbiäk *-uuti a- *-iwsi stb.-böl), pl. pahimte-- rosszaság (paha rossz), hyvyyte- (hyvä jó), orjuute- (órja rabszolga), suuruide- (suure- nagyj, paksuute- (paksu vastag), ti/lyyte- (ti/ly durva) ; — puhtaute- (puhtaa- tiszta), ahneute- (ahnee- mohó, kapzsi), raittiute- (raittn- friss), korkeute- (korkea magas), lempeyte- (lempeä kegyes, nyájas) ; heikkoute- (heikko gyenge).

Jegyzet. Eltérö : pituute- hosszúság (pitkä hosszúX . , .

g) Valamivel bírót jelentö melléknevek:

. -ise képzövel, pl. kalaise- halas (kala haï) ; metsäise- erdös (metsä erdö) ; musta-silmäi.se- fekete szemü (silmä szem) ; jäise- jeges (jää jég) ; luise- csontos (luu csont) ; kivise- köves (kive-), vetise- vizes (vete-) ; sateise- esös (satee-) ; heikko-uskoise- gyenge hitü (usko), suruise- szomorú (¿suru).

-isa, -isä képzôvel, pl. sotaisa harcias (sotó háború). riitaisa ve- szekedö (ruta veszekedés), arvoisa érdemes, tisztelt (arvo bees, érték).

-va, -vä képzövel (különösen ,böven birót' jelentök), pl, lihava húsos, kövér (liha hús), vtíkevä erös (väke-. ero), tilava téres, tágas (tila, hely) ; terävä éles, hegyes (terä él, éles hegy). -kkaa, -kkää képzövel (szintén ,bövon bírót' jelentök) ; csonka alak: -tes, -käs ; .pl. . voimakkaa- erös (voima), rahakkaa- pénzes (raha), iäkkää- koros, idös (¿M), sydämikkää- bátor szívü (sydäme-).

h) Valamihez tarto z ó t jelentö melléknevek:

-llise képzövel. pl. maallise- földi (maa), taivaallise- égi, mennyei (tawaa-), isällise- atyai (¿sä), tavallise- szokásos, közön- séges (tapa), hengellise- lelki (henke-).

Jegyzet. Elöfordulnak -¿se képzös melléknevek is, amclyek v a l a m i- hez tartozót jelentenek, pl. eteläise- déli (еtelü), läntise- nyugati (länte-) ; viszont találkoznak -llise képzös melléknevek, amelyek valamivel birót jelentenek, pl. onnellise- szerencsés (onne-^, ansiollise- érdemes (ansio), virheellise- hibás (virhee-). — Bizonyos mérték-mennyiséget jelento szavak : kourallise- eggy maroknyi (koura), lasillise- eggy pohárnyi (lasi).

-laise, -Mise képzövel, pl. sukulaise- nemzetségbeli, atyafi (s-uku nemzetség) ; matkalaise- utas (matka út, utazás) ; venäläise- orosz (Venäjä, Venää Oroszország), saksalaise- német (SaksaNémet- ország), suomalaise- finn (Suome- Finnország), unkarilaise- magyar (Unkari); rantalaise- partlakó (ranta), vuorelaise- hegylakó (vuore-).