lelket ; lanka fonál 〜 langat fonalak ; kanta- hordani 〜 kannan hordok ; ranta part 〜 rannalla parton ; ampu- löni 〜 ammun lövök ; parempa- jobb 〜 paremmat jobbak.
c) E. k, amelyet l, r, h elöz meg es e vagy i követ 〜 Gy. j, pl. sylke- köpni 〜 syljen köpök ; sylki köpött 〜 syljin köptem ; särke- törni 〜 särjen török ; särki tört 〜 särjin törtem ; rohkene- merészkedni cv. rohjennut (part, praet. act.).
Jegyzet. Némelykor E. -lkä, -rkä cv Gy. -ljä-, -rjä-, pl. selkä hát cv seljän (seläri) hatat ; härkä ökör cv härjän (härän) ökröt.
Jegyzet b) és c)-hez. Az optativusban E. f(k (irva : ni;), Ifc, r£ cv Gy. им, И, rr, pl. mene- menni, t«Ze- jönni, pure- harapni : opt.-tö menkö-, tulko-, purko- cv sing. '¿. mennös, tullas, purros.
d) E. Ä, amely két г* vagy y között áll cv Gy. v, pl. suku nemzetség cv suvun nemzetséget ; kyky tehetség cv kyvyn tehetséget.
e) E. k minden egyéb helyzetben cv Gy. —, pl. näke- látni cv näet látsz ; maku iz cv maun izt ; hike- izzadság cv hiessä izzadságban ; ikä kor cv iässä korban ; jalka lab cv jalat lábak ; nahka bör ^ nahasta börböl; poïka fiú cv pojat (-^poi'at) fiúk; aika idö cv ajan (-= ai'an) idöt.
Jegyzet. Olyan k, amelyet h elöz meg és nem e v. i követ, némelykor a gyenge fokban is megvan, kivált ha а Л elött hosszú magánhangzó vagy kettöshangzó all, továbbá a harmadik szótag elején, pl. tähkä kalász cv tähkän kalászt ; kiihko hév cv kiihkolla hévvel ; keuhko tüdö cv keuhkossa tüdöben ; xuurehko nagyocska cv suurehkon nagyocskat.
Jegyzet. A gyenge alakban a k hiányzó megfelelöjének a helyére hosszá magánhangzó és kettöshangzó után, mikor hibás olvasás vagy félre- értés elkerülése végett szükséges, hiányjelt tesznek, pl. vaa'an mérleget ; tuo'os hozz ; lyö'ös üss.
f) E. t, amelyet magánhangzó vagy h elöz meg cv Gy. d, pl. vete- viz cv veden vizet ; Míe- kéz cv kädet kezek ; sota háború cv sodassa háborúban ; tahto- akarni oo tahdon akarok ; lehte- levél cv lehdet levelek. . . . ,
g) E. 1¿, it cv Gy. K, rr, vagyis a liquida-megelözte t a zárt szótag elején hiányzik, a liquida pedig liosszan ejtödik, pl. valta hatalom cv vallan hatalmat ; silta híd cv sillat hidak ; varte- uyél cv varret nyelek ; ymmärtä- érteni cv ymmärrän értek.
Jegyzet b) és g)-hez. A többesszámi genitivusban, noha a végszótag zárt, nt, lí, rí van, pl. joutsene- hattyú, sävele- dallam, vuore- hegy, plur. gen. joutsenlen, sävelten, vuorten.
