Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/11

A lap nincsen korrektúrázva

b) m a g a s h a n g ú a k : ä, о, y ; e, i,

Az eggyszerü szavak magánhangzói vagy mind mélyhangúak (a, o, u, ide számítva az ezekkel való kettöshangzókat is : uo, au, ou, eu, iu, ai, oi, ш), vagy pedig mind magashangúak (ä, ö, y és az yö, ie, äy, öy, äi, öi, yi, ei kettöshangzók) ; csupán csak az e meg az i s az ie meg az ei kettöshangzó fér meg mély hangokkal is eggyazon szóban. Példák : paha rossz, mato féreg, muna tojás, loppu vég, muisto emlékezet, neuvo tanács, hiukka keveske ; märkä nedves, synty születés, hyvä jó, pöytä asztal, vesi (gen. veden) viz, käsi (gen. käden] kéz, henki lélek, sinne oda ; — onni (gen. orlnen) szerencse, tuli (gen. tulen) tüz, iso nagy, kehno hitvány, hiekka homok, heikko gyenge.

A szótagos képzök, ragok és simuló particulák az alapszó hangrendjéhez (mély- v. magashangúságához) illeszkednek, pl. ostaja vevö : syöyä evö, pahaksuа rosszallani : hyväksyä helyeselni ; raudalla vassal : kädellä kézzel, sanovat mondanak : еlävät élnek ; kuka ki : mmikä mi, annatko adsz-e : tiedätkö tudsz-e.

Jegyzet. Olyan kéttagú magashangú alapszavakhoz, amelyekben az elsö szótag magánhangzója i vagy e (ie, ei), némely képzö mélyhangú alakjában járult hozzá, pl. kive- kö : kivikko köves hely, körakás ; iske- ütni : isku ütés, csapás ; teke- tenni : teko tevés, tett, teokse munka ; tietä- tudni : tieto tudás, ismeret ; peittä- födni, takarni : peitto takaró. — Megjegyzendök : mere- tenger, vere- vér : partit, merta, verta (nem -tä).

6. Magánhangzó-váltakozások:

1) A tövégi magánhangzók a képzök és a ragok i-jével részint kettőshangzókká eggyesültek, részint pedig egészen összeolvadtak; - - a kettőshangzóban a tővégi magánhangzó helyett gyakran más magánhangzó van. Nevezetesen:

a) Az o, ö, u, y változatlamü eggyesült az i-vel kettöshangzóvá, pl. talo ház - taloissa házakban ; pöllö bagoly - pöllöille baglyoknak ; puhu- beszélni - puhuin beszéltem ; mylly malom - myllyistä malmokból.

b) Változatlanul van meg az a, ä is, de csak a föltételes mód -isi képzőjének, a kicsinyítő -ise (nom. -inen) és a valamivel bírót jelölö -ise (nom. -inen), -isa, -isä képzőnek az i-je előtt, vele kettőshangzóvá eggyesülve, pl. anta- adni - antaisi adna; elä- élni - eläisi élne ; orava evet - oravaise- (nom. oravainen) evetke ; vähä kevés - vähäise- (nom. vähäinen) kevéske; kala