Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/52

A lap nincsen korrektúrázva

alakját s azt vetegette magában s ha nem egyezik-e az valamellyik személy-leirással a megye-currenseiben?

Hová való kigyelmed? kérdé az alatt, mig Jávor a levelet átfutotta.

Egész Magyarországra, tens uram! mint a fa-kilincs! most legközelebb Szegedről jövök.

Mi járatban van?

Expressus vagyok.

Diák szó szerint, látom; mert ollyan, mint egy kifacsart czitrom! Ha gyöngy-buvár volna, sok nehezék kellene testéhez, hogy tenger-fenékre szállhasson!

Mióta megégtem, beteges vagyok, s egészen kiszáradtam; mond petitio-szerü alázatossággal az embercse.

Megégett? tán házas?

Nem, tens uram, nőtlen vagyok.

Ugy hát csak megperzselődött, de nem égett meg!

Jávor kivivé magával az expressust, a maga szobájába, s Ambrus is utánok kulloga.