dett familia; eleim az Avarokkal jöttek be az országba, és Baján vezér alatt, egyik ősöm csapatot vezénylett, és egy falut Erdélyben, még ex primaeva divisione birtunk. Igen, igen Elek barátom, hiában mosolyogsz; ez ugy van; még a nagyapámtól tudom, kitől a genealogiát is birom. Aztán a fiu, a mint indult, s a millyen kedvességben áll Főispán és Rendek előtt, még fölviheti alispánságig is. Nem hiszem, hogy második alispánunk is megtagadná tőle leányát; pedig csaknem régibb család az ország hegyeinél és folyóinál, s van is mit apritni a tejbe.
Csak bizd rám a dolgot! mond Jávor; minden győződést vivó oknak külön szabálya van, mit annak személyességéhez szükség alkalmaznunk, ki ellen vivunk vele. Majd kilesem én, Ignácznál, e szabály alkalmazását!
Csak azt sajnálom, Elek barátom, mond Avar, öklével az asztalra ütve, hogy a nők, azok a pokol pozdorjái, minden ősi ékszeremből kiraboltak, és ha maholnap találna lenni valami Bálintom dolgából, a fiu mi ősit sem
