Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/274

könyvtára bővölködött, s mikhez ollykor közelférhete ő is, lapozott, s mindezekből némelyeket, alkalmi használásra és ferditésre elsajátitott; ezért restelte szive fele előtt, történt fenakadását és Pintes kéretlen közbeugratását. Azonban Erzsi nyájasságára csakhamar felüdült Ambrus, miként martiusi fagy a nap nőtt erejére. Erzsi őt most nem görhönyre, hanem kinálkozólag kisütött rétesre várta, s olly mértékben emelt szivességgel és nyájassággal kinálkozott Ambrusnál belőle, milly mértékkel áll a rétes a sovány görhöny felett. Az asztalra egy öblös henger bor is volt föltéve, s Ambrus nem csekély ütközéssel vevé észre, hogy menyasszonya férfias erélyességgel üritgete poharat pohár után, a jövendő szatócsnéságnak nem legörvendetesebb prognosticonjául. Evének és iddogálának tréfa és csevegés közt, mik Ambrust bizalmasabbá tevék, s végre az áldott labét állt elő. Tüzzel folyt a játék, s Ambrusnál már a második huszas izéke járta, a mint a kártyájába merültet egyszerre hátulról a vállán egy izmos kéz