fogadó, másfelől egy puszta malom közelében, már némi ferdüléssel álló haranglábtól származtatják, mellynek tetejében egy ércz kakas áll, hirnevére nézve nem csekélyebb Mahumed dicső kakasánál, mellynek feje áthatott mind a hét egen. Ugyanis a helybeli fogadós, Adut Jakab, még a kinpadon sem vallana mást, mint hogy a harangláb kakasa, minden nagy-pénteken éjféli tizenkét órakor megszólal; miként azt nem csak maga, saját két nem csekély fülével, hanem több ivói is épületesen hallották. A fogadós, hű apostola a jövedelmes csodának – mert nagy-pénteken egész éjjel hemzsegett nála, várva a kakas-szót, a nép – hálából rendesen több kakast tartott udvarán, mint tyukot, s minthogy azokat a harangláb közelében álló szin padlására szoktatá hálásra, mindenkor megujult nagy-pénteken a falu csodája, segitvén azt a fogadós borának exaltátioi is, mikben szivesen látjuk a csodákat. Hogy a kakasdi kakas, többi collegáitól eltérve, éjfélkor és nem hajnalban kukorikolt, hihető onnan ered, hogy ő okulva
Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/25
A lap korrektúrázva van