Bálintnak elő kelle az egész eseményt beszélnie.
Mit beszélsz fiu? szörnyedék a biztos; Jávor barátom női, a férj otthon nem létében Martiállal? Szép gazdálkodás! illyen a nőcseléd! és Jávor – de hiszen a házasságban jobb egészen vaknak lenni, mint kancsalitni! Ez minden bizonynyal Lucza asszony remeklése! Egy pár nyomós szitokkal fejezé be Avar a maga philippicáit. De most emeltebb fővel, annál büszkébb volt hősies fiára. Avar Máté ifjonta katonás egy ficzkó volt, bátor, gyakran szinte a vakmerőségig, jó lovas, ügyes kard- és fokosforgató, jó puskás, és biztoskodása elsőbb éveiben személyesen vezérelvén pandúrait, remegett Atillája volt a megye rablóinak, vagyis ugynevezett szegény legényeinek és orgazdáinak, kiknek idioticonjaikban felette jártas volt. Hanyatlottabb napjaira lenehezedett ugyan a lórul, s könnyü szekéren is csak ritkán követheté hadnagyai czirkálásait; de a megszokás s némi viszketege a hiuságnak, fentarták egész testvisele-
