volna nekem a parti és a Van der Kerkhoven papa milliói?
— Ez csak olyan beszéd. A pénz lehet sok, de soha se lehet elég. Akinek sok van, még többet akar. Valami ambíciónak élne; egyszer majd csak eszébe jut valami. Nagyban gyakorolná a jótékonyságot.
— Köszönöm. Ahhoz már önző vagyok, hogy a szegényekért föláldozzam magam. Megházasodni — jótékony célra ! . . . Kegyetlen gondolatai vannak, Mariska !
— Soha se hetvenkedjék. Láttam én már Vidovicsot, aki ötven esztendős koráig élcelődött a házasságról s aztán háromszor is megházasodott.
— Az igaz, ebben a népes családban mindenre talál példát, különösen a szamárságokra. De mondja csak, Mariska, magának olyan kitűnő értesülései vannak ! . . . Ha Van der Kerkhoven kisasszonyt házasítják, azt értem. Egy hónap óta ő a környéken a legérdekesebb személy ; ennyi pénz senkit se hagyhat békén. Hanem azt már nem
