A lap korrektúrázva van
az enyém lehessen, lemondanék mindenről, amit ember kedvesnek találhat. Az életemről is, úgy se sokat ér. Maga is így szeret engem?
A lány a szemébe nézett szerelmesének, úgy felelte:
– Igen. Így szeretem magát.
– Le tudna mondani értem a színpadról? El tudná hagyni értem a családját? Föl tudná áldozni értem egész jövőjét? Meg tudná tenni mindezt?
– Igen. Meg tudnám tenni mindezt.
– Akkor hát bízza rám a sorsát és jöjjön velem.
A lány úgy nézett rá, mint aki nem érti, mit mondtak.
– Azt mondtam, hogy: akkor hát bízza rám a sorsát és jöjjön velem. Elviszem messzire, ahol senkitől se kell kérdezgetnünk, hogy: mi, ketten, egymáshoz valók vagyunk-e?
Most már értette.
– Nem felel?
