– Ha az udvarló kedvetlen s bizony egy cseppet se fiatalos!
– Szigoruan itél meg. De… beszéljünk inkább Van der Kerkhoven kisasszonyról.
– Tud még valami rosszat róla?
– Nem mondtam róla semmi rosszat. Csak nem találom kislányosnak. Nincs igazam? Egy kisasszony, akinek nincsenek gyöngéi, nincsenek antipatiái, akinek a gondolkozásában semmi elfogultság, aki tárgyilagos, mint egy professzor!…
– Úgy látszik, kezd érdeklődni iránta. Lássa, ezt szeretem. Megvallom magának őszintén, nagyon örülnék rajta, ha… hogy is mondjam?
– Ha sikerülne rábirnom a kisasszonyt, hogy maradjon itt örökre? Ezt akarta mondani, ugy-e?
– És ha ezt akartam volna mondani?
– Őszintén felelek. Meg vagyok győződve, hogy ez nagy szerencse volna rám nézve. Mindenképpen. Például meglehet, megóvna attól, hogy egyszer, nem tudom
