Oldal:Afizikaelemei00roitgoog.djvu/331

A lap nincsen korrektúrázva


Meg kell tudnunk, hogy a kettő közül melyik jutott a V megosztó test elektromos állapotába; vájjon a hozzá közelebb levő A volt-e ez, vagy pedig a másik ?

Ha jól meggondoljuk a dolgot, okunk van előre kimondani, hogy a közelebbi elektroszkóp ellenkező nevűleg elektromozódik ; hiszen tudjuk, hogy ez esetben kell, hogy a megosztó testtől vonzassák. De helyén levő, hogy erről meg is győződjünk.

312. E végből először is az egyik elektroszkópnak, például A-nak gombját megérintjük egy ebonitpálczával, melyet gyapjúval jól megdörzsöltünk; az elektroszkópot tehát vezetés révén (304) negativ töltéssel látjuk el. Távolítsuk el az ebonitot: ha a szigetelés jó, a lemezek továbbra is szétválva maradnak. Míg az aranylemezek ilyeténképen negativ módon elektromozva vannak, közelítsük igen lassan a megelektromozott ebonitot a gombhoz és látni fogjuk, hogy a lemezek fokozatosan még inkább széthajolnak, ellenben összehajolnak, ha messziről egy pozitív állapotban levő testtel, például gyapjúval megdörzsölt üvegpálczával közeledünk.

Ha ellenben üveggel való érintés útján a lemezeket pozitív töltéssel látjuk el, látni fogjuk, hogy még jobban széthajolnak, ha az üveggel ismét közeledünk, és összeesnek, ha lassacskán az ebonitot közelitjük.

Ily módon ismertető jelünk van a megosztás révén való elektromozottság fajának eldöntésére.

313. Süssük most ki a két elektroszkópot, kössük őket össze a sárgarézpálczával, A oldala felől közelítsünk egy pozitív elektromos testet, távolítsuk el az összekötő pálczát, vigyük el a megosztó testet, és vizsgáljuk meg egyenként az elektroszkópokat.

Az A-beli széthajlás növekszik, ha az ebonitot közelítjük, csökken, ha az üveget közelítjük. Tehát a megosztó testhez