Oldal:Afizikaelemei00roitgoog.djvu/324

A lap nincsen korrektúrázva


HATODIK RÉSZ.

ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESSÉG.

XXXVI. FEJEZET.

ELEKTROMOS HATÁSOK.

303. Bizonyos testek, mint a borostyánkő, az üveg, a kén, a gyanták, a porczellán, az ebonit, a kályhán szárított fa, a drágakövek stb., megdörzsölve olyan tulajdonságra tesznek szert, a minő az előtt nem volt meg nekik : magukhoz vonzanak könnyű kis testeket, például papirosszeletkéket, parafát, pelyheket, szalmaszálat stb. Azt mondjuk, hogy ekkor elektromos állapotban vannak, vagy hogy meg vannak elektromozva, és azt az ismeretlen okot, mely őket ezzel a tulajdonsággal felruházta, elektromosságnak nevezzük.

Mivel itt igen kicsiny mozgató erőkkel van dolgunk, hogy hatásaikat láthatókká tegyük, azon kell lennünk, hogy a lehető legkönnyebben mozdítható testre hassanak. Igen alkalmas erre a czélra a 629. ábrában előtüntetett készülék, mely a G gamótól függélyesen feszitett két selyemgubószálból áll ; a gamó szárai közé az A sellakpálczikát fektetjük, a melynek egyik végén a P parafa- vagy bodzabélgolyó van.

Az egész rendszer, ha csupán a nehézség hatásának van alávetve, biztos egyensúlyú (I, 53) meghatározott helyzetet vesz fel, melyben a két fonál függélyes, a súlypontot magában fog-