Oldal:A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvei 3. kötet 1857.djvu/15

A lap nincsen korrektúrázva

A MELEG FORR. FÖLDT. VISZONYAI. 5.

annyi mint a sáros meg a rudas fürdőből együttvéve 24 óra alatt.

A dunaviz magas állása azonban fürdőink vizének hőfokát nem szállitja alább, az a kiömlő meleg forrásnak pusztán csak gát gyanánt áll útjában.

Ezen földalatti természetes csatornának, melyen át a József-hegytől a Gellérthegyig foly a viz, egyik hatása a földnek nagyobb melege, melyre szintén van bizonyítékunk Dorner József tagtársunk által tett meteorológiai észleletek egyikében: ő miként évkönyveink második kötetében (169. lapon) irja, Tabánban egy alkalmas kutat választott s vizének hőfokát egy éven át havonként megmérte, e mérések közép eredménye 10°C, mig Dr. Kerner által Buda környékén egyebütt tett 30 mérésből közép hőfok gyanánt 9°3. C tünik ki.

A meleg források eredését, miként tudva van, a tudomány jelen állásában akként magyarázzuk ki: hogy a külviz áteresztő kőzetek tömegén vagy kevésbé áteresztök hasadásain oly mélyen szivárog le, mig a föld saját melegének körébe jutott, annak hőfokát fölveszi, s ha a körülmények kedvezők ugyanazzal ismét a felületre nyomatik. Útközben fölfelé az igaz hogy oly rétegekkel érintkezik, melyeknek hőfoka csekélyebb, sőt az évszak szerint változó; ez azonban mit sem tesz ha a feltolás gyorsan történik s a feltolt viz mennyisége tetemes. Az útjában találkozó kőzetekre behat, azokból részeket vesz fel s ezeket benne az elemzés kimutatja.

A tudománynak ezen tételeit meleg forrásainkra alkalmazván különösen tűzöm ki feladatul: az elemzés kimutatta alkrészek tárházait kinyomozni, azaz meghatározni, hogy a viz micsoda földtani képletekig nyomulhat le s melyeken megy át mig végre a fölületre ér? A megoldást részint a meleg forrásainknál észlelt legnagyobb hőfokra, részint Budapest földtani viszonyainak kidolgozásából az eddig nyert eredményre fektedtem. Kisérletekből ismeretes: hogy a föld szilárd kérgében a nappali s éjjeli hőmérsék változása csak bizonyos mélységre hat be, mely ami éghajlatunkban 3-5’ között van; kísérletek mutatják továbbá: hogy a nyári s téli hőfok különbségét nagyobb mélységben venni észre, de hogy végre elérjük azon határt melyen alul annak befolyása megszűnik. E határ a mérsékelt égöv alatt 60-80’ láb lefelé; 80’ mélységben nálunk a