Oldal:A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvei 3. kötet 1857.djvu/11

A lap korrektúrázva van

Buda meleg gyógyvizei
földtani, physikai és vegytani tekintetben.

E munka a társulat által tervezett Budapest természettudományi helyirata számára van irva. A physikai s vegytani viszonyokat Molnár János r. t. dolgozta ki; dolgozatát a birálók egyhangulag jelesnek itélvén, határoztatott: hogy az, nem várván be, a helyirat számára ajánlkozott egyéb tagtársak munkáit, a legközelebbi évkönyvben adassék ki. Kivánatosnak találván a társulat — mintegy bevezetésül — a gyógyvizek földtani viszonyainak földerítését is, s ezzel Szabó József' rendes tagot bizta meg, ki Budapest területét földtani tekintetben a helyirat számára általában is kidolgozza.

A budai meleg források földtani viszonyai,

Dr. Szabó József
társulati első titkártól.

Budapesten és vagy 14 🔳 mérföldnyire annak környékén trachyt, másod- és harmadkori képletek mutatkoznak. A vulkáni kőzetre, melynek környéke a testvérvárostól éjszakra esik, a rétegesek, kiválólag déli dűléssel, következő sorban települvék:

Másodkori1. Fehér tömött mész.
2. Dolomit.
Harmadkori3. Nummulitmész.Eocen
4. Márga.
5. Alsó tengeri anyag.Neogen
6. Édesvizmész.
7. Kavics trachyt nélkül, homokkő.
8. Durvamész[1]
9. Congeriaagyag.
10. Kavics trachyttal, futó homok.
  1. Lajtamész, cerithium-rétegek.

Budai gyógyforrások.

1