Negyvenhetedik
szerző: Balassi Bálint

Item inventio poetica: az ő szerelmének örök és maradandó voltáról

„Csak búbánat” nótájára


 1 Idővel paloták, házak, erős várak, városok elromolnak,
     Nagy erő, vasztagság, sok kincs, nagy gazdagság idővel mind elmúlnak,
     Tavaszi szép rózsák, liliom, violák idővel mind elhullnak.

2 Királyi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvésznek,
     Nagy kövek hamuvá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek,
     Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lésznek.

3 Még az föld is elagg, hegyek fogyatkoznak, idővel tenger apad,
     Az ég is béborul, fényes nap setétül, mindennek vége szakad,
     Márvánkőben metszett írás kopik, veszhet, egy helyiben más támad.

4 Meglágyul keménség, megszűnik irigység, jóra fordul gyűlölség,
     Istentűl mindenben adatott idővel változás s bizonyos vég,
     Csak én szerelmemnek, mint Pokol tüzének, nincs vége, mert égten-ég.

5 Véghetetlen voltát, semmi változását szerelmemnek hogy látnám,
     Kiben Juliátúl, mint Lázár ujjátúl, könnyebbségemet várnám,
     Ezeket úgy írám, és az többi után Juliának ajánlám.