Ne zengd oh lány!...
Ne zengd oh lány! ne zengd nekem
Georgia fájó dalát:
Távol föld s élet, újra kél rá
Előttem, álomkép gyanánt.
Dalodból csengve, égető
Kínok közt zúdul az reám;
A pusztai éj, a holdvilág,
S a bú, a gyermeklányka arcán...
A kedves árnyat itt, tenálad –
S ah! mily örömmel – elfelejtem,
De énekedre megjelen
S hí a távolba, a kegyetlen.
Ne zengd oh lány! ne zengd nekem
Georgia fájó dalát:
Távol föld s élet, újra kél rá
Előttem, álomkép gyanánt!
(1828)