Mint kell Hymentől őrizkedni?
szerző: Kis János
Sokszor ha Hymen fáklyát gyujt
Amor elrepül tőle,
S akkor méz gyanánt mérget nyujt,
S hóhér válik belőle.
A frigy, melly igy alkottatik
Nem más csak rabság s bilincs,
S fel soha nem bontathatik,
Fizettessék bármelly kincs.
Ifjak, szép szerencsétekre
Jól vigyázzon szívetek,
Szabad még most tetszéstekre
Vigan enyelegnetek.
Ha Hymen arany hegyeket
Igérve jő felétek,
Másithatatlan frigyteket
Vele félve kössétek.
Hány nem képzelt már kábúlva
Benne leghűbb barátot,
Kinek kevés napok múlva,
Durván fordított hátot!
Őrizkedjetek tőrétől,
Mellyet vet hazudozva,
Fussatok gyémánt nyűgétől
Míg fel vagytok oldozva.
De ha szíveteket hatja
Egy édes gerjedelem,
Mellynek tüzét nem olthatja
Sem sok nap, sem értelem,
Ha szépség s ész kezet fogva
Kiszt örök esküvésre,
S Amor maga mosolyogva
Hív az öszvekelésre;
Ha illyenkor jő hozzátok
Hymen tréfák nyájával,
Akkor bizvást fogadjátok
A hűség szent csókjával.