Mindketten várnak
Egy csillag rám lenéz
s szól: „Én itt és te ott,
mindkettő más s egész:
Mondd, mi a szándokod,
a szándokod?”
Szólok: „Csak várni, mint
múl az Idő velem.”
„Én is — a csillag int —,
én is ezt mívelem,
ezt mívelem.”