Mentem a Zöldfába,
Egy kurta kocsmába,
Búmat somlaival fojtani;
Onnét a szigetbe,
Rózsás ligetekbe,
Szerelmemet mással osztani.

S ime megvidultam,
Többé nem busultam,
Nem gyötri már semmi szivemet;
Megvallom egészen,
Egy volt s több nem lészen,
Leány, ki megcsalja szivemet.