Megszólal a kakuk madár

← A mig élek, mindig bánom

Népdalok és mondák (2. kötet) szerző: Erdélyi János Megszólal a kakuk madár

Hangicsál a fülemile a zöld ágon →

Megszólal a kakuk madár a kenderen,
A szerelem csupa merő veszedelem.
Fölszállott a kis kakuk a kőrösfára,
Ifjú! ne bizd szived nyugtát egy lánykára.
Hallik a kis kakuk szava a megyfákon,
Már ma csak a cselszín játszik a lánykákon.
Megszólal ollykor a kakuk a fűzfán is,
Szúrós tövisek teremnek a rózsán is.
De ha mégis megszólalna bodzafában,
Házasodj meg jó barátom! aratásban.
Mert télen a kakuk sem szól semmi fákon,
Hagyj fel tehát kis ideig a lánykákon.
Hogyha mégis megszólalna e tavaszszal,
Mindegy, világod bekötni egy ravaszszal.