Megkövetés
szerző: Csokonai Vitéz Mihály

Ha haragszol, megkövetlek;
     Békélj meg, szép angyalkám!
Csak azt mondtam, hogy szeretlek,
     S e szóért haragszol rám?

Ki az oka? s ki hibája,
     Hogy kellemed olyan nagy?
Hogy te, óh virtus példája,
     Szeretetre méltó vagy?

Ha téged szeretni vétek:
     Hányan esnek úgy belé?
S hogy én legtartósban vétek,
     Magam azért bűntetsz-é?

Lelj csak egyet, ki szépséged
     Látván (de mint én, úgy ám)
Ne szeressen mindjárt téged:
     Úgy neheztelj osztán rám.

És ha e szómért: "szeretlek,"
     Úgy kikelhetsz ellenem:
Egy pár csókkal megkövetlek:
     Csak hagyj holtig vétenem.

Vagy ha e szó úgy megsérte;
     Mondd vissza, Lillám, te is:
Én nem haragszom meg érte,
     Megbocsátok százszor is.─