Mária! bűneid meg vannak bocsátva

Mária! bűneid meg vannak bocsátva
szerző: Arany János

1877 július 22.

Oh, ne sujtsák a szelid nőt
   A morál kemény szemöldi,
Hogyha női hívatását
   Méltatlannak is betölti.

Láttam ily nőt esni porba
   Mivel férjét nem hagyhatta;
Elkisérte a nyomorba,
   El a bűnbe, gyalázatba.

Védangyalkint állt fölötte
   S míg tehette, védelmezte;
Mikor erre gyönge volt már,
   Hozzáromlott: úgy lőn veszte.

Mint a hű eb -- kész urával
   Elbujdosni, száműzött lesz;
Macska ott marad a háznál:
   Új gazdát nyal, egeret les.