Liu-hoz, bolond öreg költőbarátomhoz
Éppoly öreg vagy s friss, mint én vagyok,
még látsz kicsit, nem is hallasz nagyot.
Jókat iszunk együtt, tavaszi társ
s velem duhaj fiúk körébe jársz.
Hejh, amikor virágot szedegettünk
az őr lován, s az ordított megettünk.
Hajh, amikor Ling herceg csónakába
ültünk mi s az dühöngött, mint a kába.
Ha hall rólunk, Lojang elborong:
"Liu és Po, az a két vén bolond."