← Ez a szemem, ez az egyikNépdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
Lehajtom fejemet
Ki nem kap a házasságon →

Lehajtom fejemet
Kedves, az válladra,
Hullnak az könyeim
Hó színű nyakodra.

Te lészel gerliczém,
És én a te párod,
Tudom nyögésemet
Szivedbe bézárod.

Zárd bé szeretődet,
Oh! én jó édesem,
Nyisd fel jó szívedet,
Bájoló kedvesem.

Csak aztat engedd meg,
Hogy a bal válladon
Néha ki pihenjek,
Gyenge karjaidon.

Csak azért ültem én
Eddig is melletted,
Hogy csókot cseréljek,
Bár félve is, veled.