Lassan búcsúzom...

Lassan búcsúzom...
szerző: Juhász Gyula

1911

Lassan búcsúzom minden földi széptől
És földi jótól. Kedves ez nekem.
Legyen legalább hosszú s szép a búcsúm,
Ha kurta és kopár az életem.

Isten veled, egykor egyetlen üdvöm:
Babér, magasság, boldog lendület,
Ó versek, mily dicső volt énekelni,
Mikor még messze, nagy jövőm üzent!

Adieu Asszony, szerelem, bolondság,
Nemrég az élet s művészet maga,
Ma, bánatos magányom alkonyatján
Közelgő éjem esti csillaga!

Szívem szerént köszöntök minden embert,
Ki napjaimnak fényt és színt adott,
Téged is köztük, ifjú, sugaras nő,
Ki nem hoztál rám semmi bánatot.