Kislány, ki elaludt a sírás után
Mint vízbe fulladt, ázott, lomha méh
zsibbadva-súlyosan függ a hajló virágról,
úgy csüng énrólam lefelé
kislányom barna és könnytől nedves hajával,
mely az arcára hull;
karomra lóg nehéz, fehér, puhácska combja,
nehézkesen himbál, amint tovább megyek.
Alvó leánykám csüng az életemről,
mint a teher csüng rólam lefelé.
Mindíg úgy tetszett, hogy oly könnyű csak,
de most könnytől nedves, zsibbadt a fájdalomtól,
lengő haja is súlyosan lóg,
egész leér;
mint vízbe fulladt, szárnyas, lomha méh,
csupa fáradtság, csupa súly.