Kis könyvek
szerző: Havas Gyula
Kosztolányi Dezső: Öcsém (1914-1915) Tevan-könyvtár. - Olvasván ezeket a háborús eltűnődéseket, így egymás után, ahogy össze vannak gyűjtve egy füzetbe, hangulatom karakterét a sajnálkozás érzése adja meg. A sajnálkozásé azon, hogy a költő véletlen végtelen mezőiről a történelem ostoba és szomorú útjára kényszerült. Minthogy pedig nem a kritikus előre megfontolt objektivitásának fürkésző lírájával, hanem az egyszerű érdeklődő cél és elfogultság nélkül való, szerény szórakozás vágyával szoktam olvasni, megállapíthatom, hogy az a hangulat is, amely ezeket az írásokat termette, ugyanezen érzés jelenvolta által karakterizált. Mert szomorú és kétségbeejtő lehet az, elgondolkozva járni-kelni ott, ahol a járás-kelés öngyilkosság s ahol a gondolkodás meggyilkoltatik. Úgy képzelem el például, hogy a költőt nem vették be katonának, sőt - mert tudják, hogy szeret sétálni - hagytak neki egy harminc centiméter széles utat, amelynek két oldalán két páncélos és végtelen vonat rohan az őrület mennydörgő robajával a halál fekete égboltja alatt - hát sétálgasson, ha kedve tartja. - Elkergetve magamtól ezt a zavaros képet, lassanként leszűrődik bennem a vélemény, mit mondanék, ha valaki kérdezősködnék tőlem erről a kis könyvről. Körülbelül ezt: Kosztolányi kedves és nagyon értékes lírájának elcsavargásai a háborús szomorúságok sikátoraiban, bánatos sétái a levertség hangulatában egy férfinak, aki elérzékenyül és sokat gondol öccsére - mert a háborúban van szegény - rá gondol és másokra, feminin, untauglich lélek, s bizonyára elégedetlenkedve arra, hogy egyes embereknek tőből leszakítják a két lábát, ahelyett, hogy rajta-rajtát zengedezve e nagyszerű vérzivatar felfokozott intenzitású lángolásában -, az is haljon meg, aki nem tud szebb és jobb alkalmat elképzelni az irodalom megújhodására és megtermékenyülésére. Szóval egy feminin vonásokkal lágy és meleg líra bánatai ezek az írások, amint elszállnak a megbolondult tájak felett, szavak a csendes, figyelmező meghatottság hangján, néhány megdöbbentően világító észrevétel igaz fájdalma és keserű, komor humora is néhol. - A kötetben néhány igen kedves vers is van.
Szilágyi Géza: A háború mellől. (Modern Könyvtár.) - Szintén úgynevezett háborús könyv, Szilágyi Géza józan és okos írásait tartalmazza néhány eredeti kérdésről és érdekes epizódról, kapcsolatban a nagy háborúval, mely, mint minden a világon, a tűnődésre és elmélkedésre alkalmas gondolatok végtelen és kimeríthetetlen tengerét árasztja. E cikkek írója az újságíró éleslátásával merített e tengerből, s amit felhozott, azt szinte a tudós zavartalan logikájával és tiszta analízisével világítja meg előttünk s az őszinte, bentről fakadó együttérzés meleg színeivel festi, a filozófia, szociológia és szépirodalom magasságai és mélységei közt ingadozva, kissé talán zsúfolt stílusban s nem menten holmi érthető elfogultságoktól. Ezek a tollrajzok, mint az író nevezi őket, kiválnak az aktuális újságcikkek kétségbeejtően zavaros tumultusából és értékes adatokat szolgáltathatnak a húszadik századbeli háború pszichológiájához.
Somlyó Zoltán: Hadak a hóban (Tevan-könyvtár) - Kis novellák, rajzok, bizonyára békeidőben, normális körülmények között írottak, bár nagy részük a való, vagy átvitt értelemben vett katonaélet színeivel aláfestett. Katonákról lehet írni anélkül, hogy háború volna, sőt. És tudjuk, hogy a most őrjöngő nagy felfordulás és általános megbolondulás legizgatóbb, legpazarabb és legkáprázatosabb "haditudósításait" egy olyan író adja, aki közel se járt a háborúhoz, s anélkül, hogy ez egyáltalán kitört volna, éppúgy meg tudta volna írni mindazt, amit ír. Egyébként e kis füzet értékes tartalma Somlyó különös, heves lírájának ízét idézi fel s a megírás ereje majdnem mindenütt elég szuggesztív ahhoz, hogy elhallgattassa a tiltakozást a szertelen és indokolatlan ötletek szeszélyes kapcsolódása s a témáknak és maguknak az eszközöknek is sokszor erőszakos és kegyetlen elintézése ellen. Néhány különösen erős, biztos hangú és teljes színezésű írás feltűnik e füzetben.