Kezd már tombolni...
szerző: Szendrey Júlia
1860.

Először a Kánya Emília által szerkesztett Magyar Nők Évkönyvében jelent meg 1861-ben.

Kezd már tombolni az őszi vihar,
Meg-megczibálja a fák üstökét,
És szerteszórja a leveleket,
Miket pusztító keze leszakít.

Nyögdelve hajlong a fák dereka,
És reszket rajtok valamennyi ág,
Egy-egy sóhajtás, oly hosszú, nehéz,
Mint haldoklóé, vonul rajtok át.

Hisz haldokolnak, mert most hagyja el
Őket az élet, a tavasz jele:
A zöld levél, az árnyas lombozat,
Mit letép róluk az ősznek szele.

Fölöttem is már őszi ég borong,
S lelkem zilálja őszi fergeteg . . .
Letép-e róla minden örömet,
Miként a fáról a leveleket? — —