Karácsonfa

Karácsonfa
szerző: Jakab Ödön

1883

Karácsonfa, karácsonfa,
Jaj de ki vagy aranyozva!
Itt is arany, ott is arany:
Szép semmiség, haszontalan.

Mit ér a fa, ha nincs madár,
Mely dalolni ágára száll?
Mit ér a szép karácsonfa,
Gyermek-zsivaj ha nincs hozza?

Ugy elnézem: a fa körül
Az apró nép miként örül!
Csiripolnak szakadatlan,
Azt gondolom, hogy tavasz van.

Én is voltam ilyen gyerek,
Engemet is szerettenek,
De azért a szülő házban
Karácsonfát sohse láttam.

Szegény vala kis családunk:
Tűzifa is szűk volt nálunk;
Egyik napról másik napig
Kíméltük a mindennapit.

Most az élet már ugy hozta:
Csak telnék egy karácsonfa,
Széppel, jóval jól megtermett; —
— De most hol a régi gyermek?!