Köd a tengeren

Köd a tengeren szerző: Jean Richepin, fordító: Kosztolányi Dezső

   Tintás ég. Csúf habok. Istentelen ködök.
Hajónkra rátapad a sűrű tenger,
és öblöget és szüntelen vizet nyel.
Fönn a siket égben a jelharang köhög.

   Nyakig ruha vagyok és ponyva, ám azért
belém süvölt a fagy, arcomba fú már,
bebugyolálva állok, mint a búvár,
a sisakom turbán, és vászon-rongy a vért.

   Mint hogyha tollpihét szívnál, nem levegőt.
Ólom-látcső simul meredt szemedre,
az árbóclámpa a magasba lengve,
mint távoli csillag pislog az éj előtt.

   Egyszerre valami bús lárma ér utol,
a hangja tépett, s elhal félve, halkal.
Zúgj, jelharang. Ki tudja, merre nyargal?
Egy óriási rém árnyéka megsurol.

   Hahó, hahó fiú! A jelharang köhög.
Egy kószáló hajó siet előre.

Jó éjt, öreg. Te vagy a hajó őre?
Tintás ég. Csúf habok. Istentelen ködök.