Juliska sírkövére

Juliska sírkövére
szerző: Arany János

1865

I

Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent vigaszunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk!

II

Férj, szüle, testvérnek szakad érted szíve, Juliskám!
   Csak, ki legárvább lőn, egy mosolyog: csecsemőd.
Benne mi kárpótlást keresünk nő, néne, leányért;
   Jaj neki: búra ha nő, hol keres édesanyát!