Judit

Judit szerző: József Attila

Keletkezési idő: 1936. okt. eleje

Fosztja az ősz a fákat, hüvösödik már,
    be kell gyújtani.
Lecipeled a kályhát, egyedül hozod,
    mint a hajdani

hidegek idejében, még mikor, kedves,
    nem öleltelek,
mikor nem civakodtam s nem éreztem, hogy
    nem vagyok veled.

Némább a hosszabb éjjel, nagyobb a világ
    s félelmetesebb.
Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk,
    ha már szétesett.

Hideg csillagok égnek tar fák ága közt.
    Merengsz még? Aludj,
egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze
    s rám ne haragudj.