← Mig élek, szép lélekNépdalok és mondák (1. kötet)
szerző: Erdélyi János
Istenem, istenem, vajjon
Hej be szépen világit →

Istenem, istenem!
     Vajjon mi lelt engem?
A szeretőm anyja
     Átkozott meg engem.

Bár ha megátkozott,
     Az csak mind oh semmi,
Csak rózsámat hagyja
     Nekem csókolgatni.

Tudom akkor leszen
     Nekem ő kedvesem,
Ha őt ölelheti
     Gyenge fejü kezem.