Isten szeme keresett
szerző: Fritz Philippi, fordító: Kosztolányi Dezső

Az óriási fenyvesek
mögül egy nagy szem kihajolt
ragyogva. És valamit keresett.
Azt mondják: Most feljött a hold
a hegy fölé.

                   De a komor lomb
megrezdül: Nem, ez nem a hold —
de az Isten szeme?
                    És beleborzong
ág és levél.

De mit keres Isten szeme?

A lombtető és a fatő
rámered: mert érzi, ő.
Ragyog a fenyves és a bükk,
nyájas tűz árad mindenütt.

Talán az erdőt keresi?...

Elhagyjuk az erdőt s a szent szem
rámnéz, hogy engemet kövessen!
A fénye szinte égetett:

Téged kereslek, tégedet -
fiam!