In statu moriendi

In statu moriendi szerző: Orosz László Wladimir

Kéretik vissza most menő álruhád. –
Mi voltál hát? Tucat-idol, ki bulvár
Könnyedséggel lök ezer olcsó dumát,
És szilveszterkor piros dudát fujkál.

Adtál, mit tudtál: kaptad, ami dukált.
S te léptek mögé, sóhajokba bújnál,
Mohón esengvén gyalázatos csudát;
Mint légy a szaron, úgy kushadsz a múltnál.

Mit bespájzpoltál: értéktelen készlet.
Legalább most értsd, midőn sorsod kész lett:
Ki sehol nincsen, nem védhet meg posztot.

(Mert – ha köd-világa szerte is foszlott –
Olyan az ember, hogy sodródna tovább,
Roncs darabján valami nevetésnek.)