Iduna emléke

Iduna emléke szerző: Arany János

1853

I. SÍRJÁRA

Egész teste fájdalom volt,
Egész lelke szeretet:
Az súlyától földbe hajolt,
Ez a mennybe sietett.
Fényes lelkének a mennyben
Jobb is, mint e földi szennyben;
Ott van igazi hazája,
Kedveseit oda várja.

II. VERS-KÖTETE ELÉ

Mint álló csillagot
Nem láttuk az égen,
Fényesen ragyogott,
Oh! de már estében.