Hou Hanshu 88 - 13. fejezet
| ← Hou Hanshu 88 - 12. fejezet | Késői Han történelem - Nyugati régió - 88. könyv - 13. fejezet szerző: Ban Gu, fordító: Fan Ye alapján John E. Hill © 2003 fordítása szerint a szerző | Hou Hanshu 88 - 14. fejezet → |
Yuezhi birodalom (13. fejezet) szerkesztés
A Yuezhi birodalom[1] fő központja Lanshi[2] városa. Nyugatra Anxi[3]-val határos, mely 49 napi járásnyira van. Keletre 2.720 km-re van a Segédtiszti hivatalnok székhelyétől és 6.800 km-re Luoyang-tól. 100.000 háztartása van, 400.000 lakossal, amiből legalább 100.000 katonai szolgálatra alkalmas.
Korábban a Yuezhi-ek vereséget szenvedtek a Xiongnu[4]-któl. Ekkor átvándoroltak Daxia[5] tartományba és felosztották a birodalmat öt szövetséges hercegség között, melyek rendre Xiumi, Shuangmi, Guishuang, Xidun és Dumi.
Egy évszázaddal később Qiujiu Que[6] Guishuang hercege megtámadta és legyilkolta a másik négy hercegséget. Kinevezte magát királynak a birodalom élén, amit Guishuang[7]-nak neveztek. Megszállta Anxi-t és elfoglalta a Gaofu[8] régiót. Legyőzte Puta[9] tartományt is [i.sz. 55] és Jibin[10]-t. Qiujiu Que elmúlt 80 éves mikor meghalt.
Fia – Yan Gaozhen – foglalta el a helyét a trónon. Visszatért és legyőzte Tianzhu[11]-t és egy tábornokot nevezett ki az élére, hogy felügyelje és irányítsa a birodalmat. A Yuezhi-k módfelett meggazdagodtak. Minden tartomány Guishuang királyságnak hívja, egyedül a Han Birodalomban nevezik őket az eredeti nevükön Yuezhi-knek.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ 月氏 [Yuè zhī] vagy [Ròu zhī] – Jüecsik v. Kusán birodalom, (The Great Yuezhi). A görög-latin forrásokban Tohárok.
- ↑ 藍氏 [Lan-shih] – Balh (Balkh). Mai Afganisztán északi területén a Badah-san hegység lábánál.
- ↑ 安息 [Ānxī] – Pártus birodalom. Ez az Arsakes dinasztia nevének egy átirata. A kínai Zhang Qian követ írta le Anxit i.e. 126-ban.
- ↑ 匈奴 [Hsiung-nu] – Hsziung-nu v. Hunok, északi nomád törzsi nép. i.e. III-II században erősödtek meg, miután leverték a Jüecsi és a Wusun törzseket. I.e. 51-ben két részre szakadtak (lásd. Zhi Zhi Chanyu i.e. 36.). A nyugati törzs elvonult nyugatra a szogdok felé (Aral-tó), a keleti (később északi és déli) törzs folyamatos harcban állt a Han birodalommal, majd végül asszimilálódott.
- ↑ 大夏 [Ta Hsia] – Baktria (Bactria). Természetes határa délen a Hindukus, északon az Amu-Darja (ókori nevén: Oxus) folyó. I.e. 128-ban a Jüecsik elfoglalták, majd a Kusán birodalom része lett.
- ↑ 丘就卻 [Ch’iu-chiu-ch’üeh] – Kujula Kadphises. A Nagy Kusán (Kushans) birodalom első királya, a birodalom megalapítója [i.sz. 30-80].
- ↑ 賣霜 [Kuei-shuang] – Kusánok (Kushans).
- ↑ 高附 [Kao-fu] – Kabul. Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található.
- ↑ 濮逹 [Putao] – Paktia (Paktiya/Pashtia). Afganisztán egyik megyéje, az északi részén található a Tadzsik határnál.
- ↑ 罽賓 [Chi-pin] – Pesávar (Kapisha-Peshawar). Észak-Pakisztán. A kusánok Puspapura néven hoztak létre jelentős települést nagyjából a mai város területén.
- ↑ 天竺 [T’ien-chu] – Az Indus folyó környéki birodalom, főleg a mai Pakisztán, és észak-nyugat India területei.
Források szerkesztés
Aradi Éva: Egy szkíta nép: a kusánok – A Hold fiainak története. Kiadó: Hun-idea Kiadó, Budapest (2008) - ISBN 978-963-7014-35-2
Történelmi szövegek gyűjteménye Silk Road Seattle
A kínai történelem időszakai Nien hao (年號) - Wikipédia - Uralkodói érák
Eredeti kínai szöveg Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)