Halványrózsaszín lepkeporzó

Halványrózsaszín lepkeporzó
szerző: Karinthy Frigyes

Hat és fél milligramm desztillált ködpára a szemüvegről levakarva, vagy egy elharapott sóhaj negyedrésze, amit azelőtt tíz esztendővel leheltünk az esernyő csücskéről legördülő esőcsepp után, öt részletbe kieresztve, az is – egyébként a költő legnagyobb meglepetésére a Renaissance Színház kasszadarabja.

Első lehelet

szerkesztés

Szín: zsebkendő csücske, egy régen nem hordott nadrág hátulsó zsebében. A csücsök szélén ül Jelentéktelen Móric, odafújt porszem és Igénytelen Sári, egy kis lila festék, amit valahonnan véletlenül letörült a zsebkendő gazdája.

Kisfiú átszalad. Jaj, de átlátszó a levegő!

Sári. Frászt.

Légy a levegőben. Z-z-z… Elröpül.

Móric utánakap.

Sári. Mit kapkod?

Móric. Mi közöd?

Sári. Mi közöm? Na, pá.

Móric. Né. Azt mondja, ná.

Sári. Ná, majd nem mondom, né.

Móric. Mondom. Mér mondod, mondom. Mér mondom, mondod. Mér mondja egyik mondom, másik meg így: mondod. Egyik dével mondja aztat, másik aztat mondja emmel. Milyen furcsa, milyen furcsa, pedig mind a kettő azt érti, hogy ő mondja. Olyan csodálatos – mint a végtelenség.

Sári. Ne mondja, mert még elrontja.

Levegő rezeg.

Víz. Hákettő ó, hékettő ó, hókettő ó! Hogy el ne felejtse.

Móric. Parasztdráma, Ősbudavára, Mikor a pezsgő, három az óriáskifli, jaj boldogság, boldogtalanság, jaj!

Ferenc József bejön. Itt vagyok, ragyogok, mint a fekete szurok.

Sári. Nini, a császár.

Pék kosárral. Császárzsemlye! Császárzsemlye!

Móric sóhajt. Milyen lehet a világ? Milyen lehet egy színész? Milyen lehet egy színésznő? Milyen lehet egy színpad? Milyen lehet egy színdarab?

Cselekmény kopog.

Függöny.

Második lehelet

szerkesztés

Szín: Szodoma és Gomorra. Igénytelen Sári kénköves tűzben fürdik, meztelenül.

Móric. Hé, pincér, fizetek!

Sári. Mér olyan izés, hogy aszongya, hogy hé.

Móric. Te kis hóbortos, te kis rézgálic, te kis bütyök, te kis reggeli fityfirity a szív alatt, te kis mis-más.

Sári. Je, de ejnye, má ugyan, no de, aaa, de eee, ecc… Lélegzik.

Móric. Mutasd már, hogy csinálod ezt.

Sári. Így… he… hö… Lélegzik.

Móric. De milyen… milyen… olyan milyenes… Hadd abba, ideges vagyok, ezt a sok izgalmat nem bírom.

Cselekmény kopog kívülről.

Móric. Ki az?

Cselekmény szerényen az ajtó mögött. Doktor Cselekmény.

Móric. Kuss, odakint tágasabb. Itt finom úri írók mulatnak – menjen a Molnár Ferenchez!

Cselekmény. Oda nem megyek, ott tisztességtelen ajánlatot tettek nekem. El.

Móric énekel.

Erger-Berger Strindberger
Minden író gazember

mert szóba állnak azzal a kucséberrel, ahelyett, hogy a hulló falevelet néznék.

Harmadik lehelet

szerkesztés

Szín: hulló falevél. Szerelemné. Doktor Cselekmény.

Móric. Jó napot.

Szerelemné. Jaj de cuki, hercig. Csókoljon meg.

Móric meg akarja illetni ajkát ajkával.

Dr. Cselekmény bedugja a fejét.

Móric. Mi az? Már megint? Még itt se hagy békén, mikor csókolózni akarok…

Cselekmény. Pardon, azt hittem, hívatni tetszett. A Bárdos doktor úr mondta, hogy tetszett hívatni…

Móric dühösen. A Bárdos doktor úr jelenleg, özönvíz előtt 1912-ben még csak szeretné az Andrássy úti Színházat megkapni a Medgyaszaitól. Mars ki!

Cselekmény csalódottan. Hát nem tetszik csókolózni?

Móric gőgösen. Nem addig, amíg kecske… akarom mondani, hulló falevél van a világon! Fölvesz a földről egy hulló falevelet, és elveszi feleségül.

Függöny.

Negyedik lehelet

szerkesztés

Szín: pad, sehol.

Móric. Pad.

Sári. Pad hát.

Móric. Padhát. Pad háta. Élet háta, halál.

Sári. Jé. Dobog.

Bogár mászik.

Felső vezeték van.

Tenger szintén.

Csillag is.

Móric. Hát szeretsz?

Sári boldogan. Frász.

Doktor Cselekmény be akar jönni. Kérem, az igazgató úr…

Móric dühösen. Már megint? Felugrik. Én ilyen disznóságban nem veszek részt! Ajánlom magamat – ha maga jobban tudja, csinálja maga!

Doktor Cselekmény. Most szól?!…

Függöny.

Ötödik lehelet

szerkesztés

Szín: színházi színpad, hátul felhők, repülőgép, szakadék, zuhatag, gépfegyver, Góbi-sivatag, felhőkarcoló, piramis

Szerelemné. Hah, gaz csábító! Leszúrja.

Szerelem. Igen? Nesze! Megnősül, elválik, mérget iszik, csatába megy.

Sári zokog. Édesanyám marólúgot ivott, és átfúrta a Simplon-alagutat, ahol a gaz szalámigyilkosok tőrbe csalták, a Xavér sürgönyileg le akarta lőni öt perc múlva Móricot – tehát rohanok Amerikába! El, földöntve a balkáni egyensúlyt. Villámlás, mennydörgés.

Móric lihegve jön. Hol a Sári?

Doktor Cselekmény kezeit dörzsöli, gúnyosan. Azt én már elintézem. El fog zülleni, orosz nagyherceg felrobban, Lenint megkoronázzák, Sári mint cárnő visszaszerzi hat gyermekét, köztük Olivért is, akinél megtalálják az elveszett gyémántot is.

Móric. És mindezt öt perc alatt?

Cselekmény. Na, hallja, ha csak enni időt hagyott nekem.

Móric. Az élet álom…

Cselekmény. De a közönség nem aludni jött ide. Magamat ajánlom. El.

Móric. És mégis mozog a hulló falevél.