Ha szived...

Ha szived... szerző: Heinrich Heine, fordító: Szász Károly

VASÁRNAPI UJSÁG XIX.évfolyam 12.sz.[[1]] Pest 1872.március 24.

Ha szived' egy nő megcsalá:
Szeress hát mást helyette...
Még jobb lesz: út föl és alá,
Pakolj s indúlj sietve.

Találsz majd szép kék tiszta tót,
Mit gyász füzek árnyalnak,
Ott bánatod' kisírhatod
S a tépő szív-fájdalmat.

Hí onnan a tetőre hágsz,
Nyögsz s lábid majd leroskad;
De a tetőről messze látsz
S ott vad sasok szálldosnak;

Köztök szinte sas lészsz magad,
Mintegy újjá születtél;
Ugy érzed: erős vagy s szabad,
S csekély a mit vesztettél.