Gerlicze turbékol

← Hamis a szemed

Népdalok és mondák (3. kötet) szerző: Erdélyi János Gerlicze turbékol

Repülj madár, ha lehet →

Gerlicze turbékol a jegenyén,
Kincsem háza előtt busúlok én:
  Be kár hogy ablaka olly igen szük,
  Hogy egymást benne nem ölelhetjük.

Én be nem mehetek, ő pedig ki,
Észrevesz az utczán még valaki,
  Csak csókot sem adhat s vehet ajkam,
  A rámaszálkákba akad hajam.

Rothadjon el a fád, gonosz ablak,
Vagy minden szerestül kiszakasztlak,
  Mért tiltád el tőlem szeretőmet,
  Hogy ne ölelhessem, s ő engemet!

                                                  Szend.