Gergely Sándornak

Gergely Sándornak
szerző: Juhász Gyula

1920

Boldog, ki büszke bronzban,
Merev márványban, ércben
Mámort és életet gyújt
Prometheuszi szépen.

A rózsák elvirulnak,
A szívek is kihűlnek,
Elzeng az éjbe hangja
A földi hegedűknek:

Márvány és érc mosolygón,
Némán tovább ragyognak,
Új rózsát, új babért fon
Fénylő fejükre a holnap!