Folyj csendesen, Afton
szerző: Robert Burns, fordító: Lévay József

Folyj csendesen, Afton, zöld partok ölén,
Folyj csendesen ; e dalt zengem neked én.
Lásd, Marim itt szenderg : míg szendere tart,
Folyj csendesen, Afton ! ... álmát ne zavard.

Vad gerle, ne búgjon a völgybe' szavad ;
Füttyös barna rigó a bokrok alatt
S bóbás bibicz, a mely visít, felesel:
Míg kedvesem alszik, hallgassatok el.

Melletted, oh Afton, halmot halom ér,
S távolra kitetszőn lejt rajta az ér...
Itt délben a tájat nyakamba veszem,
Nyájam', s Mari házát bámulja szemem.

Melléked oly ékes, a völgy üde zöld,
Erdőn kikiricstől tarkállik a föld ;
Gyakran ha a langy est a tért födi már,
Engem s Marit itt a nyír illata vár.

Kristály habod, Afton, kedvtelve kerül
S kigyózva Marimnak kis háza körül:
Hólábát mi kéjjel füröszti vized,
Míg tarka virágot bájos keze szed.

Folyj csendesen, Afton, zöld partok ölén,
Folyj csendesen ; e dalt zengem neked én;
Lásd Marim itt szenderg : míg szendere tart,
Folyj csendesen, Afton s álmát ne zavard!