Februári délután
szerző: Henry Wadsworth Longfellow, fordító: Kosztolányi Dezső

A nap sötétlő,
már-már az éj jő,
megfagy a tócsa,
a víz, a nád.

A felleg öblén
lobog a rőt fény,
s beizza a ház
sok ablakát.

A puha hó hull:
az út a hótul
nem látszik immár,
mindent belep.

A néma pusztán
ködökben úszván
lassan kígyózik
egy gyászmenet.

Szól a harangszó,
s oly messzehangzó
a bánatom, mint
a tompa hang:

árny árnyra lebben,
bú sír szívemben,
zokogva kong, mit
a gyászharang.